A 76 éves asztrofizikus a világ egyik legkiemelkedőbb tudósa volt, egyebek mellett a fekete lyukak kutatásában végzett úttörő munkát. Hawking emlékét az új 50 pennys pénzérme örökíti meg, ezzel olyan tudósok közé kerül, mint Isaac Newton és Charles Darwin, akiknek képmása szintén pénzérméken szerepel.

Az 50 pennys érmét tervező Edwina Ellis elmondta, hogy alkotását a fizikus fekete lyukakkal kapcsolatos kutatása ihlette. Az aprón Hawking neve alatt egy örvénylő fekete lyuk látható.

Hawking gyerekei, Lucy és Tim a Királyi Pénzverdébe látogatott, hogy megtekintse az új érmét.
Lucy Hawking hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés, hogy apja emlékét egy pénzérme is megörökíti, és reméli, ő is büszke lenne arra, hogy ezzel a gesztussal olyan társaságba jutott, mint Newton és Darwin.

Hawking Az idő rövid története című úttörő munkájában fejtette ki a fekete lyukak elméletét. Egy alkalommal azt nyilatkozta: pályafutása legnagyobb eredményének tekinti annak felfedezését, hogy a fekete lyukak nem teljesen feketék.

A tudósnál 22 évesen súlyos motoros neuronbetegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak és csupán néhány évet jósoltak még neki az orvosok.

Harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen Cambridge-ben a matematika tanszék vezetője lett, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

A betegség miatt tolószékbe kényszerült, és végül már csak számítógépes hangszintetizátor segítségével tudott kommunikálni, de tudományos munkáját haláláig folytatta.

2018. március 14-én bekövetkezett halála után tömegek várakoztak az utcán, hogy végső búcsút vegyenek tőle.
Nyáron döntenek arról, hogy az új 50 fontos bankjegyen melyik tudós portréja szerepeljen, Hawking is a jelöltek között van.