A nemzetközi hitelminősítő tanulmánya szerint ugyanakkor az idei erős évkezdet azt jelenti, hogy a nagy negatív korrekciók az országcsoport 2023-ra szóló prognózisait érintik, 2024-től már kilábalás várható.

A Fitch londoni elemzői 13 országot vizsgáltak, köztük az összes közép- és kelet-európai EU-gazdaságot, valamint Szerbiát és Észak-Macedóniát.

Csütörtöki elemzésükben közölték: várakozásuk szerint a térségben 2023 egészében - a mediánütemet számolva - 1,1 százalékos gazdasági növekedés várható reálértéken.

A cég hangsúlyozza, hogy - a koronavírus-járvány okozta visszaesést nem számolva - 2012 óta ez lenne a leglassabb GDP-növekedés ezekben az országokban.

A hitelminősítő felidézi, hogy előző, júniusban kiadott prognózisa ugyanerre a régióra még 3 százalékos jövő évi mediánnövekedést valószínűsített.

A Fitch Ratings új előrejelzése Magyarországon az idei év egészére 5,1 százalékos, 2023-ra 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

A Fitch az idei magyar GDP-növekedésre szóló prognózisát javította, mivel júniusi globális prognózisában még 3,9 százalékos növekedést jósolt a magyar gazdaságban 2022-re.

A magyar hazai össztermék jövő évi bővülésének mértékére adott előrejelzést azonban a Fitch - a vizsgálatba bevont többi országhoz hasonlóan - jelentősen visszavette, mivel a júniusi prognózisban még 3,2 százalékos magyar GDP-növekedés szerepelt 2023 egészére.

A hitelminősítő ugyanakkor 2024-re már gyorsuló növekedési ütemeket vár a térségben. Csütörtöki előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék a 2023-ra várt 0,9 százalék után 2024-ben 3,7 százalékkal bővülhet reálértéken.
A közvetlen térségen belül a Fitch a magyar gazdaságban várja a leglendületesebb kilábalást 2024-re: a cég arra az évre Lengyelországban 2,3 százalékos, Csehországban 2,9 százalékos GDP-növekedéssel számol.

A Fitch Ratings londoni elemzőinek számításai szerint a vizsgált országok inflációjának mediánüteme az idén 13,1 százalék lesz, az 1990-es vége óta a leggyorsabb.

Jövőre az így számolt térségi infláció a cég várakozása szerint egyszámjegyű tartományba, 9,2 százalék környékére lassulhat, elsősorban a gazdasági növekedés lassulása és az energiaár-inflációban érvényesülő bázishatások miatt.

Lengyelországban és Magyarországon azonban a Fitch Ratings még 2023-ban is 14,2 százalékos, illetve 15,5 százalékos átlagos inflációt valószínűsít, mindenekelőtt az energiaárak lassabb ütemű átszűrődése miatt.
Az idei évre a hitelminősítő Észtországban várja a térségen belül a legmagasabb inflációt 20,5 százalékos ütemmel. Magyarországon a Fitch Ratings csütörtöki előrejelzése szerint 2022 egészében 15 százalékos infláció várható.

A cég 2024-re 3,8 százalékos mediánütemű inflációt valószínűsít a vizsgált térség egészére; Magyarországon 4,2 százalékos átlagos inflációval számol arra az évre.

Az elmúlt napokban más nagy londoni házak is hasonló görbét leíró növekedési dinamikát jósoltak a tágabb értelemben vett feltörekvő európai térségben.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) e héten Londonban bemutatott őszi előrejelzésében közölte, hogy az ukrajnai háború ellenére az idén a korábban vártnál gyorsabb, jövőre azonban az eddig valószínűsítettnél számottevően lassabb növekedést vár a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 34 oldalas prognóziscsomagja szerint az EBRD-térségben az idén 2,3 százalékos, jövőre 3 százalékos átlagos gazdasági növekedés várható a tavaly elért 6,8 százalékos bővülés után.

Az EBRD a májusban kiadott előrejelzéséhez képest 1,2 százalékponttal javította idei prognózisát, 2023-ra szóló becslését ugyanakkor 1,7 százalékponttal rontotta.

Az idei előrejelzés javítását a bank szerint az indokolja, hogy az EBRD-régió 2022 első felében a vártnál jobb növekedési teljesítményt nyújtott: a térségi GDP-érték éves összevetésben átlagosan 3,9 százalékkal bővült január és június között.

Az EBRD a magyar gazdaságban az idén 5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos növekedéssel számol. A londoni bank az idei magyar növekedésre adott prognózisát az előző jelentésében szereplő becsléséhez képest 1,5 százalékponttal javította, 2023-ra szóló magyar előrejelzését 2 százalékponttal visszavette.