Hozzátették, hogy az Európai Unióhoz képest Románia energiaimportnak való kitettsége viszonylag korlátozott, de a magas energiaárak a kereskedelmi viszonyok romlását idézik elő, ennek az árát idővel pedig valaki kénytelen lesz megfizetni.

Rámutattak, hogy a román GDP negyede nagyon érzékeny az energiaár-ingadozásokra. Különösen az ipar, a közlekedési, a kiskereskedelmi ágazatok, valamint a vendéglátóipar lehet érintett.

Az év második felében az agrárszektor visszaesését a fogyasztás csökkenése is befolyásolja, ennek hatása pedig a következő évben már láthatóvá válik. Az OTP Bank elemzőinek becslése szerint 2023-ban a gazdaság növekedése 2,5 százalékos lesz, a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. Figyelembe kell venni ugyanakkor a gyengébb exportteljesítményt is, hiszen az ipar és minden nagy energiafogyasztó tevékenysége csökken, emellett a szolgáltatási szektor éves teljesítményében is ugyanezen tendenciák figyelhetők meg - állapították meg.

Emlékeztettek, hogy az éves infláció szeptemberben elérte a 15,9 százalékot. Úgy vélik, hogy az infláció tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és a következő időszakban csökkenni fog. De ez nagyon lassú folyamat lesz, a pénzromlás mértéke pedig legalább jövő tavaszig kétszámjegyű marad. Hozzátették, hogy az energia- és az élelmiszerárak alakulása nélkül számított maginfláció 6-7 százalék körül mozog. Arra számítanak, hogy a román jegybank az év végi monetáris politikai tanácskozásán tovább emeli az alapkamatot a jelenlegi 6,25 százalékról, így év végén akár a 7 százalékot is elérheti a román irányadó kamat.