A világszerte 30 országban - köztük Magyarországon is - összesen 9200 vállalatvezető és alkalmazott megkérdezésével készített kutatásból kiderül: a döntéshozók 42 százaléka már ma is úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák kihívást jelentenek, és még többen vélik, hogy a jövőben is megmarad ez a helyzet. A magyar vállalatvezetők az átlagosnál kevésbé tartanak ettől, csupán 28 százalékuk érzi az éghajlatváltozást jelentős problémának - áll a közleményben.

A magyar válaszadók külföldi kollégáikhoz hasonlóan a pandémiákat tartják a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező és legnagyobb veszéllyel járó válsághelyzeteknek: 10-ből 9 megkérdezett tart újabb világjárványtól.

A többi potenciális rizikófaktor kapcsán a magyarok az átlagnál kevésbé aggódnak. Kivétel ez alól a munkahelyi balesetekkel és a korrupcióval kapcsolatos válságok bekövetkezése: előbbitől 41, utóbbitól 37 százalék tart. A hazai vállalatvezetők a világjárványok után - 44, illetve 42 százaléknyian - az ellátásilánc-zavarok és energiaválságok esélyét tartják a legmagasabbnak.

A kutatás szerint a felkészülést a digitalizáció és az automatizálás vezérli: a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező vállalatok 90 százaléka olyan technológiákba fektet, mint az 5G, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, jobb pozíciót teremtve ezzel a zavarok kezeléséhez.

Tízből 7 döntéshozó mondta, hogy az infokommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulnak szervezetük felkészültségéhez. A válaszadók 72 százaléka szerint fontos, hogy a mobilhálózatok ellenálljanak a zavaró eseményeknek, válságoknak. A magyar válaszadók között még magasabb, 80 százalékos ez az arány.

Globális viszonylatban a leginkább az olyan technológiáktól remélik a cég ellenállóképességének növelését, mint a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, vagy az intelligens energiamenedzsment. Átlagosan 10 válaszadóból 6 tartja hasznosak ezeket a megoldásokat a kutatás szerint.

A magyar válaszadók csaknem azonos arányban tartják fontosnak a válsághelyzetek átvészelését elősegítő digitális megoldások bevezetését, mint más országok, ugyanakkor a felsorolt konkrét technológiákra egyelőre csak 45 százalékuk nyitott.