Minél könnyebb fizetni, annál többet költünk
Minél könnyebb fizetni, annál többet költenek a vásárlók - osztotta meg tapasztalatait a Festipay. Az érintéses fizetést lehetővé tevő technológiának köszönhetően Magyarországon évről évre közel öt százalékkal bővül az elektronikus fizetési megoldások részesedése. Persze a környezet is számít, így nem meglepő, hogy a javarészt fiatal közönséget vonzó fesztiválok szívesen kísérleteznek a legújabb módszerekkel.
Hazánkban már csaknem minden második ember rendelkezik érintéses fizetést lehetővé tevő bankkártyával, a 98 ezer forgalomban lévő POS terminál 55 százaléka pedig már támogatja is ezt a technológiát. A készpénzmentes megoldások iránti növekvő igényt a fesztiválszervezők az elsők között ismerték fel, és körükben az új technológia terjedése továbbra is töretlen: idén immár 18 fesztiválon a Festipay elektronikus fizetési megoldásait fogják alkalmazni, amivel az elmúlt évhez képest csaknem a duplájára nő a készpénzmentes fesztiválok száma. A fesztiválkártyák és az érintésmentes bankkártyák gyors terjedésének egyik fő oka, hogy használatukkal a fizetési tranzakciók a megszokott 20-25 másodperc helyett mindössze 3-5 másodperc alatt lebonyolíthatók. A folyamat egyszerűsödése pedig ösztönzőleg hat a vásárlásokra is: a Festipay várakozásai szerint akár a hétmilliót is elérheti a készpénzmentes tranzakciók száma az idei fesztiválokon , ami a tavalyi 5,5 millióhoz képest jelentős, 27 százalékos növekedést jelent.
„Statisztikáink szerint a fesztiválkártyát használó látogatók egyre aktívabban használják a kártyájukat, évi 2-4 százalékos növekedés tapasztalható ezen a területen. Emellett sokkal bátrabban is költekeznek: akár 10-30 százalékkal több pénzt költenek el a fesztiválok ideje alatt, mint azok, akik bankjegyekkel fizetnek. Így a készpénzmentessé váló fesztiválok kereskedői volumennövekedésre is számíthatnak az előző évekhez képest” – mondta el Márki László, a Festipay Zrt. vezérigazgatója.
Ugyanakkor nem csupán kényelmi, hanem mérhető gazdasági előnyei is vannak az elektronikus fizetés terjedésének. A készpénznek ugyanis ára van: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint évi 388 milliárd forintnyi társadalmi költsége van a bankjegyekkel és érmékkel történő fizetésnek. Ezen költségek jelentős része a kereskedőket terheli, hiszen bár a készpénzes fizetés fix költsége alacsonyabb, mint az elektronikus tranzakcióké, a bankjegyek kezeléséből és szállításából eredő változó költségek a befolyó összeg volumenétől függően a kereskedők bevételeinek akár 0,35-0,50 százalékát is kitehetik. A készpénzmentes fizetési megoldások térhódításával csökkennek a készpénz kezeléséből adódó biztonsági ráfordítások, és tervezhetőbbé válnak a raktározási költségek. Sőt, néhány országban középtávú célként fogalmazták meg a készpénzmentes társadalom elérését, amelyről készült egy MNB-s tanulmány is.