Habár tavaly nem volt olyan súlyos a helyzet, mint például 2014-ben, így is jókora gondot okozott az allergiásoknak (Magyarországon minden ötödik ember allergiás a gyomnövényre) a parlagfű.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatása szerint: A földhivatalok felderítéseinek eredményei szerint külterületen 2015-ben kevesebb parlagfűvel fertőzött terület volt, mint az elmúlt években. Ennek oka részben az időjárás, részben a földhasználók javuló jogkövető magatartása, mely a hatékonyabb hatósági intézkedéseknek köszönhető. A 2015. évi parlagfű pollenszezon az előző évihez képest kedvezőbben alakult, a csúcsidőszak rövidebb volt és a pollenkoncentráció 2015-ben nem érte el a 2014. évhez hasonló rendkívül magas szintet. A pollenterhelés alakulására jelentős hatással volt az augusztusi-szeptemberi időjárás.

Többszázezres bírságot is kaphatsz!

Habár a parlagfűbomba robbanására néhány hónapot még biztosan várni kell, a védekezést így sem lehet elég korán elkezdeni. Ugyan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) csak július 1-jétől bírságolhat, azonban a megyei kormányhivatalok munkatársai már most ellenőrizhetik, hogy a gazdák megtesznek-e mindent. A hatóság idén is felhívja a figyelmet, hogy

• minden földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását
• megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Amennyiben a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, vagyis az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, akkor közérdekű védekezést kell elrendelni. A felvett jegyzőkönyv alapján a megyei illetékes hatóság a parlagfű-mentesítési kötelezettségre való figyelmeztetés nélkül hatósági eljárást indít.

Az eljárás során a mulasztó földhasználóval szemben minden esetben növényvédelmi bírságot kell kiszabni. A növényvédelmi bírság mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet kül- és belterületen egyaránt.

Nem árt tudni azonban, hogy belterületen az ingatlan méretéhez képest nagyobb összegű bírság szabható ki, mint a külterületi ingatlanokon. Ez persze nem véletlen, a lakóövezetben virágzó parlagfű ugyanis nagyobb közegészségügyi veszélyt jelent az emberek számára. Amennyiben az érintett nem fizeti meg a bírságot, az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amely végrehajtásáról az adóhatóság gondoskodik.

A NÉBIH friss tájékoztatása szerint 2016. április 27-ig:

• Belterületen 32 esetben, összesen 3 millió forint értékben szabtak ki növényvédelmi bírságot. A legmagasabb összegű bírság pedig 461 ezer forintra rúgott.
• Külterületen 1386 esetben, összesen 76,2 millió forint növényvédelmi bírságot szabtak ki. A legmagasabb összegű bírság pedig 3,4 millió forint volt.

Ráadásul a kötelezően kiszabott bírságon túl a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket is az "ügyfélnek" kell megfizetnie. Külterületek esetében a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, míg belterületeknél az önkormányzat jegyzője végzésben állapítja meg az eljárás során felmerült költségeket, melyek magukban foglalják:

• a vállalkozó költségét (ha a közérdekű védekezést végrehajtotta),
• a vállalkozó okafogyottá vált kiszállási költségét (ha az ügyfél elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre)
• a közérdekű védekezés végrehajtásával kapcsolatban felmerült hivatali költséget.
• külterületek esetében az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget.