A tegnapi napon elsőként a Ptk. zálogjoggal kapcsolatos módosítását tárgyalta az Országgyűlés. Ebbe a csomagba tették be a szülőtartás új szabályait is, rögzítik azt, hogy a nagykorú gyereknek kötelessége gondoskodni a szüleiről, ha ők nem tudják eltaratni magukat önhibájukon kívül, ha pedig ezt más teszi meg a gyerek helyett, akkor a tartást valójában nyújtó személy egy éven belül követelheti tőle az árát. Ez jelentheti az állami vagy nem állami intézményt, ahogy magánszemélyt is. A kormánypártiak itt a családon belüli szolidaritásról beszéltek, az ellenzékiek pedig arról, hogy épp a szolidaritás mögé bújva lehet csalni. Voltak, akik felvetették azt is, hogy az állam ezzel kivonulna a szociális ellátásból - a kormánypártiak ezt cáfolták.

„Olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények - nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával - gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől” – áll a javaslatban.

A módosító javaslat tehát egy igényérvényesítési lehetőséget vezet be arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége.

Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a javaslat szerint a tényleges tartást nyújtó személy követelheti az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül.

Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy a Ptk. jelenleg hatályos szabályai szerint a szülőt illető tartás iránt alapvetően maga a szülő indíthatott pert, vagy az ő érdekében és az ő egyetértése mellett a járási hivatal. A tényleges tartást nyújtó személy - hacsak nem maga is tartásra kötelezett rokon - perindítását a Ptk. ezidáig nem tette lehetővé – magyarázta a hirado.hu-nak Sztanó Judit ügyvéd.

„Ha a szülő idősek otthonában él, de a jövedelme nem elegendő arra, hogy ezt fizesse, vagyona sincs, akkor ez az intézmény a javaslat szerint saját jogon indíthat mostantól pert. Nem kell azt mondani a bentlakónak, hogy ’vagy bepereled a gyerekedet, hogy fizessen helyetted, vagy kiteszünk az utcára’” – fogalmazott Illés Blanka ügyvéd a hirado.hu-nak.

A szakember szerint tehát a módosítás arra alkalmas, hogy nem szükséges egy idős embert lehetetlen helyzetbe hozni, és nem kell azt sem megvárni, hogy a járási hivatal pereljen, hanem mostantól ezek az intézmények saját kezükbe tudják venni az adósságok behajtását a bentlakó rokonain is.