A csaknem 710 ezer forintnak megfelelő összeg alig valamivel van az ország hivatalos szegénységi küszöbe fölött (2219 frank), és messze elmarad a bruttó átlagbértől (6427 frank). Az adómentes juttatást az is megkapná, akinek van fizetett munkája – a gyakorlatban a jövedelme első 2500 frankja lenne adómentes –, aki pedig kevesebbet keres, annak erre egészítené ki az állam a munkáltatótól kapott összeget.

A referendum kiírásához szükséges 100 ezer aláírásnál 25 ezerrel többet összegyűjtő civilek, illetve a mögöttük álló kampánycsoport, a Basic Income Switzerland szerint az alapjövedelem évi 18 milliárd frankba kerülne a költségvetésnek (a szövetségi kormány 25 milliárdról beszél). Ezt a kezdeményezők szerint könnyen ellentételezni lehetne például a pénzügyi tranzakciók némi megadóztatásával, és figyelembe kell venni, hogy ez az összeg kiváltaná a mostani szociális ellátások jelentős részét.

A kormány és a politikai erők zöme nem támogatja az ötletet – nagy pártolója azonban a volt görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz, aki szerint egy olyan gazdag ország, mint Svájc, megpróbálkozhat ezzel. A technológiai változások nyomán rengeteg munkahely fog megszűnni – figyelmeztetett a kampánycsoport honlapján Varufakisz –, és nincs megoldás a társadalmi kihívásokra. Az ellenvélemények szerint viszont az alapjövedelem adóemelést vonna maga után, nem ösztönözné az embereket a munkavállallásra, illetve a tanulásra, így hamar hiány lehetne képzett dolgozókból. Ezen az sem segítene, ha ezek után többen próbálnának meg Svájcba vándorolni, mert az állandó letelepedési engedély megszerzése (ez az alapjövedelem feltétele) ott nem a legegyszerűbb dolog.

Svájcot egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy állástalan polgárai tömegét kell majd eltartani, hiszen a munkanélküliségi ráta Európában a legalacsonyabbak között van, idén áprilisban 3,5 százalék volt. Az állásvesztés sem a világ vége: aki legalább 12 havi munkaviszony után kerül az utcára, az a fizetése 70-80 százalékát kapja meg két évig. A DemoSCOPE felmérése szerint csak a lakosság 10 százaléka hagyná ott a munkát, ha lenne feltétel nélküli alapjövedelem, amire amúgy kicsi az esély: a legfrissebb közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a lakosság 72 százaléka nem támogatja ezt az elképzelést.