Január 1-től igényelhetjük a 10+10 milliós Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), azonban a gyorsan összedobott rendelet sok hibát tartalmazott, ezért februárban két új rendeletet írtak, akkor úgy tűnt, hogy a problémákat orvosolták. Azóta viszont több korlátozó tényező is napvilágot látott, így a rendelet sokak szerint módosításra szorul.

Ha kell jogértelmezéssel vagy jogszabály-módosítással készek vagyunk arra, hogy ezen a helyzeten segítsünk és tényleg minél több magyar ember lakáshoz jusson - mondta Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az RTL Klub Híradójának. A felülvizsgálás június végén kezdődhet, ekkor ugyanis egy teljes félév adatai állnak majd rendelkezésre.

A felmerült problémák miatt sokan nem tudtak élni a támogatással, ezeket szedte pontokba a Pénzcentrum:

Tetőtér beépítés

Az egyik legnagyobb zúgolódást a tetőtér beépítés okozta. Sokan ugyanis már meglévő családi házukra szerettek volna egy emeletet ráhúzni, vagy a tetőteret beépíteni. Mivel a rendelet ezen pontja nem egyértelmű, ezért a Pénzcentrum a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) kért állásfoglalást az ügyben. Akkor azt a választ adták, hogy a tetőtér beépítése akkor lehetséges, ha legalább két új albetét jön létre, vagyis gyakorlatilag két lakás kialakítása szükséges a tetőtérben. Erre viszont a legtöbb családi ház nem alkalmas.

Mivel az NGM jogértelmezése egyértelműen meghatározta a világos célt, ezért ebben nem várható változás.

Nem vehetünk új lakást CSOK-kal

Az új lakások 90 százaléka a tervezőasztalról kel el, ami gyakorlati okokból eleve kizárja a támogatás igénylését, mivel a szerződés aláírásától 120 napunk van arra, hogy igényeljük a CSOK-ot. Ekkorra viszont adott készültségi fokot el kellene érnie az építkezésnek, ez a gyakorlatban szinte soha nem valósul meg, a lakásprojektek jellemzően egy év alatt készülnek el.

Emiatt a lakásvásárláshoz kért kedvezmény mellé a vásárlók nem tudják benyújtani a használatba vételi engedélyt sem.

Ezen a kormányzat várhatóan változtatni fog, hiszen ez gyakorlatilag kizárja a lakásvásárlókat a kedvezményezettek köréből, így jelenleg szinte csak építkezésre vehető fel a CSOK.

Kiszúrtak az angliai magyarokkal?

A rendelet alapján külföldi TB jogviszonnyal is kérhetjük a CSOK-ot, csupán a folytonosságra kell odafigyelnünk, legfeljebb 30 biztosítatlan napunk lehet az elmúlt két évben.

Az angol hatóságok azonban csak adóévre tudnak igazolást kiadni, így aki nem az adóév fordulójakor igényli a támogatást, az könnyen eleshet a millióktól, mivel több mint 30 biztosítatlan napja lesz az elmúlt két évben.

Az Index cikke szerint ez egyébként egy általános problémának tűnik, amiről az NGM-ben is tudnak.

Mivel a rendeletek kitűzött célja, hogy a fiatalokat támogassa az otthonteremtésben, ezért ebben akár változás is jöhet. A problémát egy apró módosítással el lehet intézni, miszerint az adóév végétől nemcsak az angol adóhatóság, hanem a munkaviszony igazolását is elfogadják, esetleg egy utólagos adóhivatali pótlással együtt.

Félkész házra sem jár támogatás

Hiába vesz valaki félkész házat, a rendelet alapján ennek befejezésére sem lehet támogatást kérni.

A rendelet pontosan kimondja, hogy új háznak (építkezés esetén) az alapoktól felépített családi ház számít.

Persze kérdéses, hogy változik-e a helyzet akkor, ha meglévő alapra vagy részben elbontott alapra szeretnénk építkezni, nem is beszélve arról, ha a válság miatt szakadt félbe az építkezésünk, amit most befejeznénk.

A rendelet elég világosan fogalmaz ebben az esetben, azonban ha az alapon részben újonnan húzzuk fel, akkor egy jogértelmezéssel a kedvező irányba módosulhat a jog. A már meglévő alapra építkezés támogatása sem elvetendő, hiszen ezzel valóban megvalósulna az új otthon, ráadásul az építőipar támogatása (amely másodlagos célja a CSOK-nak) sem szenvedne csorbát. Ebben az esetben elképzelhet az is, hogy a támogatásnak csak akkora részét kapják meg az építkező családok, amekkora építettségi fok szükséges az ingatlan befejezéséhez. Ezt a szabályt egyébként a félkész házaknál is alkalmazhatják.