Mi az a vegyes életbiztosítás?

Egy befektetési egységekkel egybekötött (unit-linked) biztosítással ellentétben, ahol saját magunknak kell gondoskodnunk a befektetésünk megfelelő elhelyezéséről:

• a vegyes életbiztosítások garantált hozamot (technikai kamat) fizetnek,
• a biztosító saját maga fekteti be a pénzt, a hozam bizonyos százalékát (80-100) az ügyfélnek ki is fizeti,
• így a biztosítás tervezhető, az ügyfél többé-kevésbé tudja, hogy mekkora összegre számíthat lejáratkor, és nem kell aggódnia az árfolyam-ingadozások miatt,
• sőt, mivel biztosításról van szó, ha meghal az ügyfél, a megjelölt kedvezményezett nemcsak a befizetett összeget és hozamát, de még a biztosító haláleseti szolgáltatását (amely akár milliós tétel is lehet) is megkapja.

Teljes Költségmutató

2009-ben dolgozta ki és 2010-ben vezette be a biztosítások költségeit összehasonlíthatóvá tévő modellszámítást, a Teljes Költségmutatót (TKM) a MABISZ befektetési egységekhez kötött (unit-linked) termékekre. 2014 májusában adta ki az MNB az első nyugdíjbiztosítási ajánlását, tavaly január 1-jén a Teljes Költségmutató kiszámításának és közzétételének módszertanáról rendeletet adott ki a felügyelet. 2015. július 1-jétől terjesztette ki a TKM-ajánlást a vegyes nyugdíjbiztosításokra is az MNB.

Mától kötelezve vannak a biztosítók arra is, hogy a vegyes, nem nyugdíjcélú megtakarítási biztosítások TKM-jét is kiszámolják.

A TKM nem egy adott ügyfél konkrét megtakarításának várható költségeit számolja ki, hanem egy fix paraméterekkel rendelkező ügyfél hozamáldozatát, aki:

• 35 éves,
• kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
• 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
• 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
• megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

A klasszikus biztosítások teljes költségtranszparenciája még nem lesz előírt, az MNB egyelőre vizsgálja azt, hogy a július 1-jétől ezekre a termékekre vonatkozó TKM-szabályok milyen hatással lesznek a piacra. Így a konkrét költségek több termék esetén továbbra is ismeretlenek maradnak.