Az indiai államban a kormány a napokban tett javaslatot a 14,5%-os "zsíradó" (fat tax) bevezetésére, ami a gyorsétterem-láncokat büntetheti, mint például Burger King vagy a McDonald's.

Ez sokkal inkább egy megelőző intézkedés, mivel Kerala étkezési szokásai drámaian változnak. Az emberek egyre több gyorsételt (klasszikus néven junk food) fogyasztanak és egyre kevesebb hagyományos ételt esznek - jelentette ki Thomas Isaac pénzügyminiszter a tévécsatorna szerint. Egy friss felmérés szerint Kerala a második helyen áll az indiai államok között az elhízás tekintetében.

A Burger King nem kívánta kommentálni az új adó bevezetését, a McDonald's pedig úgy reagált, hogy még vizsgálják a javaslat részleteit.

A keralai kormány úgy nyilatkozott, hogy az új adóterhet a láncok átháríthatják fogyasztóikra, ha úgy látják jónak, azonban ez árthat eladásiknak.

Isaac Alexander egy helyi kávézó tulajdonosa úgy vélekedett, hogy az adó csak szűk termékkörre terjed ki. Szerinte számos helyi étel sokkal zsírosabb és egészségtelenebb. Mindenesetre nem gondolja, hogy rossz dolog lenne az új adó kivetése, azonban annak átfogónak kéne lennie, különben csak diszkriminatív.

Azért mert te épp pizzát vagy hamburgert árulsz, az még nem jelenti azt, hogy mások egészséges ételt kínálnak - mutatott rá.

A BBC beszámolója arra is emlékeztet, hogy nem az indiai állam az első a világon, ahol új közteherrel küzd a kormány az elhízás ellen. Megemlítik a dán zsíradót (amit végül 2013-ban visszavontak), a magyar chipsadót és a mexikói megoldást is. Thomas Isaac pénzügyminiszter egyébként előrevetítette, hogy újabb termékekre vethetnek ki hasonló adót, így például a finomított lisztből készült élelmiszerekre és a cukrozott üdítőkre. Szerinte a zsír elleni harc csak most kezdődött.

A magyar kormány 2011-ben vezette be a népegészségügyi termékadónak nevezett új sarcot, közismertebb nevén a chipsadót. Az új terhet azok után a termékek után kellett megfizetniük a gyártóknak, amelyeknek a fogyasztása bizonyítottan egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Ezek például a cukrozott üdítőital, az energiaital, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az alkoholos frissítő, az ízesített sör, a gyümölcsíz. 2015-től a kormány kiterjesztette az adó hatályát a kommersz szeszekre, ami miatt idén áprilisban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított, mert diszkriminatívnak találta.

Idehaza a népegészségügyi termékadó tavaly tavasszal került ismét a figyelem középpontjába, amikor a KDNP felvetette a chipsadó kiterjesztését.