Az adatok szerint a bérkiáramlás üteme stabilizálódik, a bruttó és a nettó keresetek éves növekedése alig 0,2 százalékponttal alacsonyabb az augusztusinál.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt adatok megegyeznek a tisztítatlanokkal.  A 0,6 százalékos szeptemberi inflációval számolva a reálkeresetek emelkedése 7,6 százalékos volt.

A vállalkozásoknál 5,6 százalékkal nőttek a bruttó és 7,2 százalékkal a nettó keresetek, a költségvetési szektorban 9,9, illetve 11,6 százalékos volt az emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A keresetek növekedése a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve a kiegészítő pótlék is hatással volt ebben az évben - fűzte hozzá jelentésében a KSH.

A KSH adatai szerint az alkalmazásban állók száma 70 ezerrel (2,6 százalékkal) nőtt a szeptemberig tartó egy évben, ebből 66 ezren a vállalkozásoknál találtak munkát.  

A havi bruttó átlagkereset az iparban átlagosan 271 ezer forint volt, az építőiparban pedig 198 ezer, ami 5,2, illetve 2,1 százalékos éves növekedésnek felel meg. A feldolgozóiparban kiugróan magas 564 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a kőolajfinomításban, a viszonylag szolid 3,4 százalékos emelkedés ellenére, a gyógyszeriparban is 3,7 százalékos éves emelkedéssel 415 ezer forintra rúgott a havi bruttó kereset. Ezzel szemben a textiliparban 5,8 százalékos emelkedés sem tudta 150 ezer forint fölé tornászni a kereseteket. A szolgáltató szektorban a pénzügyi biztosítási területen alkalmazottak bruttó átlagkeresete 475 forint volt, 3,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az idegenforgalomban dolgozóké 162 ezer forint volt, 5,3 százalékos növekedéssel együtt.  

A költségvetési szférában a közigazgatás és védelem terén 8,2, az oktatásban 6,3, az egészségügyben 20,7 százalékos bruttó béremelkedést regisztrált a statisztika, ezzel rendre 297, 268 illetve 263 ezer forintra nőttek a havi bruttó keresetek.