A KSH hétfőn kiadott jelentése szerint tavaly decemberben a bruttó keresetek 5,7 százalékkal, a nettók 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,5 százalékos és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetek éves emelkedése. Tavaly január-decemberben a bruttó átlagkereset 6,2 százalékkal volt több az előző évihez viszonyítva, a nettó keresetek emelkedése 7,8 százalékos volt. (Decemberben az infláció 1,8, 2016-ban 0,4 százalék volt.)

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette: egyebek mellett az elmúlt években elhalasztott fogyasztás és a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a lakossági fogyasztás lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Ezt az év elején az elhúzódó extrém hideg időjárás miatt némileg ellensúlyozhatják a magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák.

Az elemző szerint idén a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér növekedés következhet be, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Suppan Gergely kiemelte: egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedés várható a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a magyar gazdaság által 2016-ban felmutatott 7,4 százalékos reálbér növekedés az elmúlt 13 év legnagyobb emelkedése volt.

Hozzátette: a keresetek nagymértékű emelkedése egyebek mellett a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének köszönhető.

Példaként említette, hogy 2016 decemberében az állami szférában az orvosok, egészségügyi dolgozók, tanárok, a versenyszférában pedig a feldolgozóiparban tevékenykedő munkavállalók bére emelkedett a legnagyobb mértékben.