Kibocsátónként és sorozatonként a vásárlások összesített felső korlátja a teljes forgalomban lévő állomány 70 százaléka - jelentette be csütörtökön a jegybank és honlapján közzétette a jelzáloglevél-vásárlási program és MIRS tenderek terméktájékoztatóit.

A monetáris tanács november 21-én döntött a két nem-konvencionális eszköz - az általános hatáskörű, feltétel nélküli monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz, illetve a célzott jelzáloglevél-vásárlási program - januári bevezetéséről, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. Az eszközök bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, de mindkét program segíti a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését is - magyarázta közleményében az MNB. 

A programok stratégiai paramétereit a monetáris tanács rögzítette, a most megjelent terméktájékoztatókban összegzett részleteket az érintett piaci szereplőkkel folytatott folyamatos egyeztetések tapasztalatait felhasználva alakította ki az MNB.

Az általános hatáskörű monetáris politikai eszközként bevezetett MIRS 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszege 300 milliárd forint, az egyes tenderek meghirdetett mennyiségéről az MNB dönt. Az eszközt  az MNB a korábbi IRS programjához hasonlóan kéthetente csütörtökön megrendezett tendereken értékesíti. A korábbi jegybanki IRS-programokhoz képest stratégiai eltérés azonban, hogy a MIRS használata nem feltételhez kötött, ebből adódóan nincs mód az ügyletek lejárat előtti lezárására sem.

A jelzáloglevél-vásárlási programtól a jelzáloglevél-kibocsátás emelkedését és a piaci aktivitás élénkülését várja  a monetáris tanács. A program keretében az MNB belföldi kibocsátók, nyilvános kibocsátású, forintban denominált, legalább 3 éves eredeti és 1 éves aktuális hátralévő futamidejű, fix kamatozású jelzálogleveleit vásárolja. Új kibocsátás esetén csak azokra a jelzáloglevelekre terjed ki a program, amelyek esetében az aukcióra a Budapesti Értéktőzsde kibocsátási platformján került sor,  a kibocsátó vállalja a tőzsdei bevezetés kezdeményezését, és biztosított a folyamatos tőzsdei árjegyzés. A programban való részvétel feltétele, hogy a jelzálogleveleknél a rendes fedezeten belül legalább 90 százalék legyen a fogyasztónak nyújtott (lakossági) jelzáloghitel aránya.

A másodlagos piacon tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek kötésével, a piaci semlegesség és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesítésével vásárol az MNB. Az elsődleges piacon a jegybank vállalja, hogy amennyiben egy kibocsátó jelentkezik a programra és teljesíti a feltételeket, illetve az MNB belső aukciós limitei is megengedik, akkor az aukción az MNB az aukciós mennyiség 50 százalékát kitevő ajánlatot tesz a kibocsátott papírokra. Az MNB kibocsátói jelentkezés hiányában is fenntartja magának a jogot aukciós ajánlat tételére. A lehetséges vásárlások összesített felső korlátja kibocsátónként a teljes forgalomban lévő állomány 70 százaléka, illetve az MNB törekszik arra, hogy részesedése egy adott sorozat esetében se haladja meg a 70 százalékot.

A másodlagos piacra vonatkozóan az MNB rendszeresen publikálja a vásárolt jelzáloglevelek összegét, az elsődleges piaci vásárlások esetében pedig az adott aukciót követően nyilvánosságra hozza a vásárolt mennyiséget.  A vásárlások a másodlagos piacon 2018 január második felében kezdődnek, az elsődleges piacon pedig február 15-től áll az MNB a kibocsátók rendelkezésére. Az MNB az új jelzáloglevelek árjegyzését vállaló bankok támogatása céljából jelzáloglevél-kölcsönzési lehetőséget biztosít, amelynek feltételeit 2018. február 28-ig alakítja ki.