Nincs terv a következő válságra a bankoknak
A davosi csúcstalálkozó egyik panelbeszélgetésén a résztvevők arra keresték a választ, honnan jöhet a következő pénzügyi válság. A bankok ugyan megerősödtek és szigorúbbak lettek a szabályok, de jelenleg nemhogy B tervük, de A tervük sincs egy újabb pénzügyi válság esetén – figyelmeztetett a Harvard egyetem professzora.
Tíz évvel a gazdasági válság után úgy tűnik, minden rendben van. A tőzsdék csúcson, a kamatok mélyponton, a gazdasági növekedés három százalék felett, a bővülés üteme egyenletes, a fejlődő és a fejlett piacok is biztos lábakon állnak.
Visszatért a hitelezés, a bankok pedig tanultak a 2007-es válságból, szigorodtak a hitelezési szabályok, és az állami felügyelet is szorosabb lett.
A mély és rendszerszintű pénzügyi válságoknak hosszú utóéletük van, még egy évtizedig húzódó kilábalás sem nevezhető abnormálisnak – mondta Kenneth Rogoff, a Harvard professzora. Nem kétséges hogy lesz tőzsdei korrekció, de ennek hatásai nem lehet kiszámítani.
Váratlan helyről jöhet a következő válság
A válság kiváltó okok általában onnan jönnek, ahonnan nem számítunk rá, ezek lehetnek olyan folyamatok, amelyeket alábecsültek, mint a 2008-as válságnál az ingatlanpiaci hitelezés, vagy nem várt események, mint egy terrortámadás.
Kedvező jel, ha geopolitikai kockázatokról kezdenek beszélni, mint lehetséges veszélyforrás, mert az azt jelenti, hogy a dolgok rendben mennek – tette hozzá Rogoff. Véleménye szerint Kína is egy esetleges pénzügyi válság kialakulásának jeleit hordozza magában, utalva az ország növekvő eladósodottságra.
Az infláció emelkedése és a jegybankok laza politikájának a vége is kockázati forrást jelent a magas adósságrátával küzdő országok számára, mint Japán vagy Olaszország.
A bankszektorral kapcsolatban viszont elmondta, hogy nemhogy B terv, de még A tervük sincs egy újfajta pénzügyi válság kezelésére. Ezzel arra utalhatott, hogy egy újabb krízis esetén a jegybankok ellőtték puskaporukat, és nem sok új élénkítő eszközt vethetnek be.
A Barclays és a Citigroup két vezetője szerint a rendszerszintű kockázatokat kiküszöbölték, a 2007 óta hozott szabályok és a bankok óvatosabb üzletpolitikája miatt nem a bankrendszer oldaláról fog kiindulni a következő válság.
Miközben erőteljes a gazdasági növekedés, a kamatok a válság idejét idézik, a kötvényvásárlási programjaikat pedig most kezdik visszafordítani a központi bankok – mondta Rogoff.
Veszélyes lehet a túlzott optimizmus
David Rubenstein, a Carlyle Group tőkebefektetési csoportjának elnöke a túlzott optimizmus veszélyeire figyelmeztetett, szerinte az önelégültség visszaüthet. Senki nem számít arra, hogy egy-két évben belül recesszió alakulhat ki, de amikor a dolgok jól mennek, akkor szokott történni valami váratlan – fogalmazott.
A kínai tőzsdefelügyelet egyik vezetője szerint az elmúlt években sokan fogadtak arra, hogy a következő pénzügyi krízis majd Kínából érkezik a növekvő adósságok miatt. Peking nyíltan felvállalja, hogy az adósságkérdés nagy probléma, de a nyugati országokkal szemben gyorsabban és hatékonyabban tud beavatkozni a magánszektor működésébe – mondta Fang Hszinghaj.
A technológiától való túlzott függés miatt az informatikai rendszerek több napig, vagy hétig tartó megbénulása jelenthet még rendszerszintű kockázatot – figyelmeztetett az M&G Investments befektetési cég vezetője, Anne Richards.