Nincs meglepetés: maradt az alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – a várakozásoknak megfelelően – 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot, valamint -0,15 százalékon az egynapos betéti rátát.
Nem változtatott a Monetáris Tanács az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, a várakozásoknak megfelelően döntött a Monetáris Tanács, mivel 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot, valamint -0,15 százalékon az egynapos betéti rátát. A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta „finomhangolni” a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, valamint a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos bubor kamatláb már 0,03 százalékra csökkent, az egy évnél rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegyek hozamai pedig átmenetileg negatív tartományba süllyedtek.
Az elemző emlékeztetett: az MNB Monetáris Tanácsa a tavaly szeptemberi ülésén 75 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017 év végétől fennálló állományát. Mindemellett bővítette a swapeszközök állományát is annak érdekében, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán minél hamarabb érvényesüljön Ennek biztosítása érdekében a Monetáris Tanács két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
Lefelé mutató inflációs kockázat
Suppan kifejtette: az MNB feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezetett be, amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozta meg. Az IRS-eszközt a partnerbankok 2018. január elejétől rendszeres tendereken érhetik el, az első tendert követően pedig ezen eszköz finomhangolására is sor került. Emellett a Magyar Nemzeti Bank egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol.
Hangsúlyozta: a nem konvencionális lépésekre azért került sor, mivel az MNB friss előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható, így a korábbi előrejelzésekhez képest még későbbre került. A Monetáris Tanács legutóbbi értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, mégis kiemelte, hogy a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával, mivel az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól.
Suppan Gergely elmondta: a monetáris kondíciók szigorítására az idei év végig nem számítanak, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 elejéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha az inflációs nyomás hiányában a Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén szeptemberéig folytatódik az EKB eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, míg kamatemelésre 2019-ig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt mondta: véleményük szerint – mivel az MNB továbbra sem lát érdemben felfelé mutató inflációs kockázatokat –, mindaddig, amíg az EKB politikája laza és támogató marad, az MNB-nél sem fog napirendre kerülni a jelenlegi enyhítő álláspont feladása vagy az esetleges monetáris szigorítás. Ennek megfelelően mind a kamatok, mind a hozamok historikus mélyponton ragadhatnak idén. Az Erste várakozása szerint így a rövid kamatok 0 százalék körül, a 10 éves állampapírhozam pedig 2 százalék körül stabilizálódhat az előttünk álló hónapokban.