Várhatók a felminősítések

A tavaly közzétett menetrendek alapján a három nagy hitelminősítő (S&P, Fitch, Moody’s) kétszer mond véleményt a magyar szuverén adósbesorolásról idén. Az S&P február 16. után, majd augusztus 17-én, a Fitch március 9-én, majd augusztus 31-én végzi el a magyar államadós-osztályzatok értékelését. A Moody’s a korábbi három helyett idén két időpontot jelölt ki: június 1-jét, majd november 23-át.

Az államadósság-kezelő vezetője, Barcza György pénteken úgy nyilatkozott, hogy az idei év második felében várhatók a felminősítések. Ez összhangban van az elemzői várakozásokkal, amelyek a második fél évre teszik az első felminősítést. Ebben közrejátszhat, hogy megvárják a választásokat és a gazdaságpolitika alakulását. A további felminősítésekhez szükséges az üzleti környezet javítása és a GDP-arányos államadósság további csökkentése.

Az ország makrogazdasági folyamatai kedvezőek (növekvő gazdaság, csökkenő GDP-arányos államadósság, az államadósságon belül a devizaarány csökkenése), ez pedig elősegítheti a felminősítést – közölte a Híradó.hu-val Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatócsoportjának vezetője. „Tekintettel arra, hogy a pozitív kilátás és a felminősítés között általában 12-18 hónap telik el, ezért arra számítunk, hogy most még nem lesz felminősítés, azonban a nyári értékeléskor, várhatóan augusztusban igen” – mondta a szakértő.

Javulnak a gazdasági mutatók

Magyarország öt év után 2016-ban került ki a bóvli kategóriából, amikor mindhárom hitelminősítő visszaemelte a befektetési ajánlású kategória alapszintjére a magyar államadós-besorolást.  Tavaly sokan számítottak a folyamat folytatódására, azonban 2017-ben az S&P és a Fitch csak a kilátásokat módosította, semlegesről pozitívra, amely lényegében egy lépésre van a felminősítéstől.

Az Equilor brókerház elemzése szerint a kilátásjavítást ugyanazok a folyamatok támogatták, melyek a 2016 őszi felminősítéshez vezetettek, a javuló gazdasági mutatók és a bankrendszer javuló képe. Az elmúlt években jelentősen csökkent az ország sérülékenysége, 2017-ben a külkereskedelmi mérleg többlete 8,3 milliárd euró volt, az államadósság  2010 óta folyamatosan csökken, valamint a költségvetési hiányt évek óta a 3 százalékos küszöb alatt sikerült tartani.

Emellett stabil és széles alapokon nyugszik a gazdasági növekedés, amely 2017-ben 4 százalékos volt. Az adósságkezelő tudatos stratégiával folyamatosan csökkentette az adósságon belül a deviza részarányát. Ez 2018 végére 20 százalék alá eshet, míg 2010-ben még 50 százalék körül volt. A lakossági állampapírpiac a tervezett 700 milliárd forint helyett 1600 milliárd forintos bővülést ért el, ezzel a teljes adósság negyede már a magyar magánbefektetők kezében van.

A hitelminősítők a negatívumok között említik az alacsony beruházási hajlandósághoz, ami hatással van hosszú távú növekedési kilátásokra, valamint a még mindig magas államadósságot, annak ellenére, hogy 2011 óta Magyarország azon kevés uniós államok között volt, amelyek évről évre csökkentették az adósság állományt. Emellett még azt hangoztatják, hogy Magyarországnak stratégiai-szerkezeti átalakításokat kell végrehajtani, amelyek hosszú távon határozzák meg a gazdaság kilátásait.

Lemaradtak a hitelminősítők

Varga Mihály gazdasági miniszter is több alkalommal utalt rá, hogy a piaci bizalom a hitelminősítők besorolásánál is fontosabb, a piaci szereplők értékelése pedig sokkal kedvezőbb annál, mint amit a hivatalos értékelések mutatnak. Tavaly év végén a Hirado.hu-nak adott interjúban a tárcavezető is arról beszélt, hogy a hitelminősítők lemaradtak a piaci értékeléstől.

Regős Gábor szerint a hitelminősítők óvatossága lehet a késlekedés egyik oka. A válság során olyan értékpapírokat is alacsony kockázatúnak minősítettek, amelyekről aztán kiderült, hogy nagyon kockázatosak és hozzájárultak a válság kitöréséhez. A bóvli kategóriából való kikerülésnél látszott, hogy a piac a maga „felminősítését” már korábban megtette, hiszen az államkötvényeink hozamai már a felminősítés előtt is a befektetésre ajánlott országok állampapírhozamaihoz estek közel.

A lapunk által megkérdezett elemzők szerint egy esetleges felminősítésnek csak kismértékű hatása lesz a kötvény- és részvénypiacra vagy a forint árfolyamára, mivel a piaci árazás jóval előbbre jár, és a nagy emelkedés a felminősítések után már megtörtént.