Az összes termékkörben lassult az infláció februárban. A tojás ára meredeken emelkedett tavaly az utolsó negyedévben, ugyanakkor februárban egy hónap alatt 9,3 százalékos csökkenést mértek. Ebből az látszik, hogy a kínálat bővülésével a korábbi szinthez közelít a tojás ára – fejtette ki Mináry Borbála. A KSH osztályvezetője hozzátette: az egy évvel korábbinál így is 37,1 százalékkal drágább volt a tojás idén februárban.

A szolgáltatások árában volt kisebb, 0,2 százalékpontnyi  gyorsulás, de az 1,0 százalékos éves ütem ezzel együtt átlag alatti. A szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legjobban, 3,3, illetve 9,6 százalékkal, de a jövedéki adó mértéke nem változott, így nem várható további áremelkedés ebben a termékkörben – mondta.

A KSH közölte: a szezonálisan kiigazított maginfláció 2,4 százalékos volt idén februárban, 0,1 százalékponttal csökkent a januárihoz képest. Tavaly februárhoz képest az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 37,1, a vaj, vajkrém 13,5, a száraztészta 9,9, a tejtermékek 7,4, a tej 6,2, a kenyér 6,0 százalékkal drágult. A cukor 14,2 százalékkal olcsóbb lett.  A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 14,4, a palackos gáz 7,9 százalékkal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. 

A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal emelkedett, a telefon és internet 6,0 százalékkal olcsóbb lett, de a lakbérek 4,6 százalékkal, a belföldi üdülések 6,9 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkekért 0,3, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,5, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,0, a tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni februárban.

Egy hónap alatt, idén januárhoz képest az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) és a párizsi, kolbász egyaránt 3,7 százalékkal többe, a tojás 9,3, a cukor 2,0 százalékkal kevesebbe került. A szolgáltatások ára 0,4, a szeszes italok, dohányáruké 0,3, a háztartási energiáé 0,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek és az egyéb cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, a járműüzemanyagokért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal korábban. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7 százalékkal olcsóbbak lettek – közölte a statisztikai hivatal.

Idén átlagosan 2,5 százalékos infláció várható

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a várakozásokat kissé alulmúlva 1,9 százalékra csökkent az infláció februárban az előző havi 2,1százalék után, a fogyasztói árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal nőttek. A továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékra mérséklődött, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek januárhoz képest. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban.

Az elemző kiemelte: az idei év első hónapjaiban az üzemanyagok bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd a bázishatások miatt az év közepére átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis alacsony lesz.

Az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt. Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít a Takarékbank, hozzátéve: a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei.

Suppan rámutatott: ezzel szemben a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával.

Jövőre azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél – emelte ki a Takarékbank elemzője. A maginfláció 2,4 százalékra mérséklődött, annak ellenére, hogy jelentősen emelkedtek a dohánytermékek árai jövedéki adóemelés következtében, valamint egyszeri hatásként a tej- és tejtermékek, továbbá a tojás drágulása a régiós és európai árnövekedési ciklusát tükrözi. Ezektől megszűrve két százalék alatt maradhatott a maginfláció, ami  így továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, és nem tükrözi sem a bérköltségek növekedésének, sem az élénkülő belső kereslet inflációs hatásait.

Elérhette a mélypontot az infláció

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az inflációt lefelé húzta a bázishatás, emellett a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok ára is. Felfelé nyomták viszont az élelmiszerek és a szolgáltatások.

„Bár a tartós fogyasztási cikkek iránt jelentős a lakossági kereslet, ennek ellenére ebben a termékkörben nem látható jelentősebb drágulás, ami az alacsony importált inflációnak köszönhető. A szolgáltatásoknál látható egy mérsékelt drágulás, ennek egyik oka a lakossági kereslet. Másik oldalról pedig a szolgáltatóknál végrehajtott béremelések miatt emelkedik a szolgáltatások ára” – fogalmazott a szakember.

Németh Dávid szerint a februári 1,9 százalékos infláció lehetett az idei mélypont, márciusban stagnálás vagy a februárinál valamivel magasabb érték várható. A második negyedévtől gyorsulhat az infláció, főként a harmadik negyedévben várható nagyobb tempó. A jelenlegi kilátások alapján decemberre az infláció elérheti a 3 százalékot, így az éves infláció 2,5 százalék körül lehet.

Lassú emelkedés

Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője kifejtette: „Ahogy azt előzetesen vártuk, az infláció további lassuláshoz, a tavaly februári magas bázis, a célzott áfacsökkentések hatása, valamint az olcsóbb üzemanyagárak járultak hozzá leginkább. A jelenség azonban minden bizonnyal átmeneti, és az elkövetkező hónapokra az éves inflációs mutató fokozatos, lassú emelkedését prognosztizáljuk. Míg az alacsony importált infláció továbbra is csak lassabb emelkedést sugall, véleményünk szerint a gazdaságban mutatkozó mögöttes folyamatos (pozitív növekedési kilátások, erős belső kereslet, gyors béremelkedések) előbb-utóbb az árak emelkedéséhez kell, hogy vezessenek”. 

Az Erste Bank várakozásai szerint a bankközi kamatlábak a jelenlegi szinteken stagnálhatnak az idei évben, s csak 2019 második felétől várják, hogy elindul egy lassú kamat-normalizálódási folyamat. A globális infláció alakulása és az EKB monetáris politikája továbbra is fontos meghatározó tényezője marad a hazai kamatpolitikának.