A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.  A jegybanki alapkamat 0,90 százalékon áll 2016. május 25. óta. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése abból a célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, és a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos bubor kamatláb már 0,03 százalékra csökkent, az egy évnél rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegyek hozamai pedig átmenetileg negatív tartományba süllyedtek.

Az elemző emlékeztetett: az MNB Monetáris Tanácsa a tavaly szeptemberi ülésén 75 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017 év végétől fennálló állományát. Mindemellett bővítette a swap-eszközök állományát is annak érdekében, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán minél hamarabb érvényesüljön Ennek biztosítása érdekében a Monetáris Tanács két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.

Az MNB feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezetett be, amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozta meg. Az IRS-eszközt a partnerbankok 2018. január elejétől rendszeres tendereken érhetik el, az első tendert követően pedig ezen eszköz finomhangolására is sor került. Emellett a Magyar Nemzeti Bank egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol.

Lefelé mutató inflációs kockázat

Suppan kifejtette: a nem konvencionális lépésekre azért került sor, mivel az MNB friss előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható, így a korábbi előrejelzésekhez képest még későbbre került. A Monetáris Tanács legutóbbi értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, mégis kiemelte, hogy a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával, mivel az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól. A monetáris kondíciók szigorítására így a jövő év elejéig nem számítunk, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.

A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a gyenge inflációs nyomás miatt a Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén szeptemberig folytatódik az EKB eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, míg kamatemelésre 2019-ig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek.

Inflációs és növekedési előrejelzés

A jegybank ugyanakkor emelte GDP-előrejelzését: az idén a korábban várt 3,9 százalékkal szemben 4,2 százalékos bővülést vár, a jövő évit pedig 3,3 százalékra emelte legfrissebb inflációs előrejelzésében. Az inflációs várakozás nem változott, az idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék maradt.

Az MNB új inflációs és növekedési előrejelzései kapcsán a Takarékbank elemzője leszögetze: további lazításra  a monetáris kondíciókban nem számítanak.