Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,8 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Idén január–februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Összességében februárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 6,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – hozta nyilvénosságra csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,8 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ami hároméves rekordnak számít – közölte a KSH. 

A kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése összhangban van a fogyasztói bizalom előző hónapban elért 16 éves csúcsával, valamint a kimagasló bérnövekedéssel – kommentálta a KSH adatait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Mint mondta, az idén folytatódó, jelentős, 7 százalékhoz közeli reálbér-növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom 6 százalék feletti bővülési üteme, amely azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat. Így a tavalyi összességében 5,3 százalék-os növekedést az idén kissé gyorsabb ütemű, 5,5 százalékos növekedés követhet.

Suppan úgy fogalmazott: a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.

Kiemelte: a kiskereskedelem gyorsulása összhangban van a Takarékbank azon várakozásával, hogy idén a tavalyit meghaladó lehet a GDP növekedése, így idén 4,5 százalékos GDP növekedésre számítanak. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt azonban a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti, így a GDP növekedése is meghaladhatja a várakozásokat. Emlékeztetett: 2015 átlagához képest 14,5, 2010-hez képest pedig 25,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

Magas szinten a fogyasztói bizalom

Nyeste Orsolya, az Erte Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a februári kisebb lassulás mögött lényegében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom relatíve alacsonyabb bővülése állhatott. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek, illetve az üzemanyag-kiskereskedelem emelkedése viszont továbbra is magasnak mondható. 
 
Hangsúlyozta: a januári-februári adatok összességében megerősítik azon várakozásukat, hogy az idei évi gazdasági növekedésnek meghatározó tényezője lesz a belső fogyasztás folytatódó felfutása. Ezt segíti a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, illetve a reálbéreknek az idei évre várható további emelkedése. Becslésük szerint 3,7 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság, és előrejelzésüket inkább felfelé mutató kockázatok övezik. Középtávra előretekintve úgy tűnik, hogy az eddig elhalasztott fogyasztás pótlásának befejeződésével és a jövedelmek bővülésének lassulásával párhuzamosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalombővülés, illetve a belső fogyasztás növekedési üteme is. Ennek megfelelően a GDP növekedési üteme 2019-2020-ban 2,5-3 százalékra lassulhat.