Februárban a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 306 500 forint volt. Az év első két hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta, 11,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban, a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 306 500 forint volt, így a nettó átlagkereset 203 800 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve nettó 212 300 forint volt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset havi 321100 forinton állt a hónapban.

Közölte, a nettó bérek szintén 11,9 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 9,8 százalék volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról, így már látszik az a hatás, hogy a tavalyi évben elindult jóval erősebb bázis miatt a dinamika kissé lassulhat. A közszféra bérei is jelentősen, 14,5 százalékkal emelkedtek, míg közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 10,7 százalék volt.

Tíz százalékos éves bérnövekedés

Horváth András úgy fogalmazott: a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,0 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,3 százalék volt, míg a közszférában 1,6 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

A Takarékbank idén 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés okán. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett ez mintegy 7,5 százalékos reálbér növekedést jelent, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 41 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Az elemző elmondta, a bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban idén is folytatódik az életpályamodellek érdemi fejlesztése, illetve a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg az idei évre vonatkozóan is.