Kimagasló volt a foglalkoztatás-bővülés év elején
A 2018. január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 29 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy 4 millió 435 ezren dolgoznak Magyarországon, s 2010-hez képest így 756 ezerrel több embernek van munkája hazánkban.
Nagymértékben nőtt a foglalkoztatottság 2018 első negyedévében, az egy évvel korábbihoz képest 67 ezerrel többen, azaz 4 millió 435 ezren dolgoznak Magyarországon a KSH ma reggeli gyorstájékoztatója szerint. A 2018. január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma ugyanis az egy évvel korábbihoz képest 29 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent – közölte a KSH.
A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma hibahatáron belül változott: számuk 33 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékos volt. A munkanélküliek csaknem ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra, míg az 55-74 éveseké 1,8 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapra csökkent, a munkanélküliek 39,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt – áll a jelentésben.
Régiós eltérések
A KSH közölte: a 15-74 éves férfiak körében 21 ezer fővel, 88 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás kisebb mértékű volt, a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 90 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött – tették hozzá.
A statisztikai adatok alapján a munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon és Budapest régióban kismértékben nőtt, a változások azonban mintavételi hibahatáron belüliek voltak. Az ország többi részén mérséklődött a munkanélküliség, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön egyaránt 1,9 százalékponttal csökkent a ráta, 4,9, illetve 6,6 százalékra. A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,9 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,8 százalék).
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 18,9 százalékkal, 285 ezer főre csökkent március végére az egy évvel korábbihoz képest.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kifejtette: 2010-hez képest 756 ezerrel több embernek van munkája hazánkban, ebből főként a kormány piacot támogató foglalkoztatáspolitikájának hatására 600 ezer munkahely a hazai versenyszférában jött létre. A munkanélküliség évtizedes mélyponton, továbbra is négy százalék alatt, 3,9 százalékon áll.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 125 ezerrel többen dolgoznak, miközben a közfoglalkoztatottak száma 42 ezer fővel, a külföldön dolgozók száma 15 ezer fővel csökkent, amely 21, illetve 14 százalékos csökkenésnek felel meg.
Érdemi javulás
Nyolc év alatt a foglalkoztatási ráta 54,1-ről 68,7 százalékra javult, ami 14,6 százalékpontos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta pedig 11,8-ról 3,9 százalékra esett vissza, ami 7,9 százalékpontos csökkenés eredménye. A munkanélküliségi ráta is bőven az uniós átlag alatt van, 2018 második hónapjában Németországgal együtt a harmadik legjobb mutatóval rendelkezünk EU-s viszonylatban.
A fiatalok foglalkoztatása is érdemben javult, míg a munkanélküliségi rátájuk nyolc éve 30 százalékhoz közelített, addig ez mára 11 százalék alá csökkent, a foglalkoztatási rátájuk pedig már 30 százalékhoz közelít, mára közel 28 százalékra emelkedett.