Adóvizsgálat lehet a szűrésből
A munkáltatók által fizetett szűrővizsgálatok színlelt biztosítási jogviszonynak minősülhetnek a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) szerint – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A menedzserszűrésnek is hívott szolgáltatás ugyanis csak bizonyos esetekben tekinthető a privát egészségbiztosítások szerves részének. Akinek nem megfelelő a biztosítása, annál adóköteles jövedelemnek számítanak az ilyen vizsgálatok.
Az adóhatóság szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek és így adókötelesnek is minősülhetnek az átfogó szűrővizsgálatok akkor, amikor ezeket privát egészségbiztosítás keretében kapják a munkavállalók – figyelmeztetett a MAZARS azután, hogy a NAV kiadott egy erre vonatkozó tájékoztatót. Ez azokban az esetekben van így, amikor a munkavállaló olyan privát egészségbiztosítás keretében kap szűrővizsgálatot, amelyben nem, vagy csak alig található kockázati elem.
„Mindez azt jelenti, hogy amikor egy privát egészségbiztosítás tulajdonképpen csak a szűrővizsgálatra magára vonatkozik, és emellett más fedezetet nem tartalmaz, akkor az jövedelemnek minősül. Így ugyanis – a NAV szerint – a munkavállaló nem valódi egészségbiztosítást kap, hanem csak a szűrővizsgálatot, ez pedig színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul. A háttérben az áll, hogy a privát egészségbiztosítások jelenleg adómentesen adhatók a munkavállalóknak, ám a NAV szerint egyáltalán nem mindegy, hogy pontosan milyen biztosításról van szó” –emelte ki H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.
Adóköteles szűrések
Az ilyen szolgáltatások és szűrések ennek értelmében adókötelesek, azaz adót kell utána fizetni, mint bármilyen más munkaviszonyból származó jövedelem után. A felelősség nagyrészt persze a munkáltatót terheli. Arra van lehetőség, hogy ez a szolgáltatás is viszonylag kedvező adózás mellett legyen beilleszthető a cafeteriába, ebben az esetben csak a munkáltatónak kell személyi jövedelemadót és ehot fizetnie. Azt természetesen a NAV sem vitatja, hogy vannak olyan átfogó biztosítások, amelyeknek szerves részét képezik a szűrővizsgálatok. Ezekre nem vonatkoznak a fenti kitételek, azaz ezeket továbbra is adómentes juttatásként kaphatják majd a munkavállalók.
Érdekesség, hogy az elmúlt években a jogalkotói oldalon többször megjelent a kezdeményezés, hogy az egészségtudatosság támogatása érdekében az adómentes juttatások közt kerülnének nevesítésre a szűrővizsgálatok. Ez a javaslat 2016 végén nagyon közel került a megvalósításhoz, végül azonban mégsem lépett hatályba. Így a munkáltatóknak továbbra is számolniuk kell a kapcsolódó közterhekkel, ha a dolgozók egészségmegőrzését pusztán szűrővizsgálatokkal szeretnék támogatni. Adómentes körbe csak a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kifizető által biztosított védőoltások és a már említett kockázati egészségbiztosítások tartoznak.