Emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Szózat megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából. A hazaszeretetre és hűségre felhívó költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Nemzeti Színház nyílt pályázati felhívására. Egressy „Minden ember legyen ember és magyar!” jeligével nyújtotta be művét, melynek ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor. A pályázat sorsáról a közönség is döntött, mely hangos ovációval fogadta Egressy szerzeményét. Zajos sikerének oka az lehetett, hogy a nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata volt, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű „nemzeti dalként” vált ismertté – tájékoztatott a jegybank.

Közölték, a „Szózat megzenésítése” emlékérmékkel mind a költemény, mind a zene szerzője előtt tiszteleg a jegybank, hiszen az egész magyarságot megszólító vers örökérvényű sorait Egressy Béni verbunkos zenére épülő és a korhangulatot jól megragadó dallamvilága jól kiegészíti, felerősíti. A Szózat emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a megemlékezés, a figyelemfelkeltés nemzeti értékeinkre. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.

Az emlékérmék előoldalán nemzeti lobogóval a háttérben a Szózatot író Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása látható, melyet Barabás Miklós festménye ihletett. Bal oldalon Magyarország címere jelenik meg, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézetet, a költemény leghangsúlyosabb versszakát („A’ nagy világon e’ kívűl / Nincsen számodra hely: / Áldjon vagy verjen sors’ keze, / Itt élned, halnod kell.”) a költő kézjegye zárja. 

Az emlékérmék előlapján helyezkednek el az emlékérme kötelező alaki kellékei: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alatta a 2018 verési évszám, valamint jobbra lent három egymás alatti sorban a húszezer, illetve a 2000 forint értékjelzés és a BP. verdejel, amelyben – az emlékérmék hamisítás elleni védelmére – mikroírással készült biztonsági elemek is szerepelnek.

Érmeképbe rejtve a tervező

Az emlékérmék hátlapján a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet szintén Barabás Miklós festménye inspirált. A háttérben az egykori Nemzeti Színház épülete látható, ahol a darab ősbemutatójára is sor került. A  „175 ÉVES A SZÓZAT ZENÉJE” felirat utal a kibocsátás apropójára. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, a későbbi művekben is gyakran idézett kezdő dallamsorok láthatóak, alul pedig a zeneszerző kézjegye található. Az érmeképbe rejtve jelenik meg az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye. 

Mindkét emlékérme átmérője 52,5 mm, széle recézett. A húszezer forint névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből, míg a kétezer forint névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült. A 77,76 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 76,5 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: 5-5000 darab készíthető belőlük.

Az emlékérmék értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, a Szózat megzenésítése ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg 2018. május 10-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.