A Nemzetközi Valautaalap delegációja – a minden évben szokásos, az IMF Alapokmány IV. cikkely szerinti felülvizsgálata keretében – június 14-26. között tárgyalt Budapesten. Az egyeztetések lezárásaként készült zárónyilatkozat szerint a magyar gazdaság előtt álló egyik kihívás jelenleg a versenyképesség további erősítése, valamint a globális értékláncokban való feljebb lépés. A jelentésben az IMF hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások termelékenységét javító intézkedések fontosságát – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.

Közölték, a delegáció a januári látogatást követően ismét találkozott a Nemzeti Versenyképességi Tanács képviselőivel. A magyar kormány álláspontja szerint már megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon, ezt támasztják alá a gazdasági szereplők értékelései, a makrogazdasági eredmények, hitelminősítői vélemények, illetve a nemzetközi versenyképességi rangsorok is.

Megújítják a kkv-stratégiát

Magyarország versenyképességének további erősítésében kiemelt szerep jut a kis- és középvállalkozásoknak, ennek érdekében a kormány az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) szorosan együttműködve dolgozza ki a 2013-ban elfogadott kkv-stratégia megújított tervezetét, kifejezetten a magyar körülmények, szabályozási környezet és a vállalati sajátosságok figyelembevételével. A valutalapnál továbbra is figyelemmel kísérik a munkaerőhiány kérdését is. Szorgalmazzák a közoktatás és a szakképzés erősítését, a közfoglalkoztatottak számának további csökkentését, valamint a gyermekgondozási intézmények fejlesztését.

A kormány álláspontja is hasonló, a Nemzeti Versenyképességi Tanács kiemelt feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az oktatási-szakképzési rendszer további fejlesztésére. A szakképzés rendszerének átalakítása az utóbbi években megtörtént, a fejlesztése a mai, gyorsan változó világban ugyanakkor elengedhetetlen. A duális, vállalati helyszínű gyakorlati képzés kiterjesztése a kormány egyik fő célja, így 2022-ig negyven százalékkal emelkedhet a vállalatoknál meglévő képzési helyek száma. A szakképzési törvény módosításának elsődleges célja pedig vonzóvá tenni a szakképzési rendszert, a tanulási utak bővítésével párhuzamosan.