Március-május átlagában az előző év azonos időszakához képest 64 ezer fős növekedéssel 4,457 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 108 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 41 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 3 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. Az előző 3 havi átlaghoz képest 12 ezer fővel nőtt a létszám – tájékoztatott a KSH.

E szerint a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 32 ezer fővel 4,628 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan 0,1 százalékkal 3, százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta március-május átlagában, ami közel megfelel a várakozásoknak. A munkanélküliek száma hatezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 32 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.

Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,2 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78,5 százalékos rátájának eléréséhez.

Hozzátette: a foglalkoztatottak száma a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban hatezer, a feldolgozóiparban 21 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 45 ezer új munkahely keletkezett. A közszolgáltatások esetében stagnált, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.

Az elemző szerint a foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először. A munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,0 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet. Tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangozatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot – mutatott rá Horváth András.  Mint mondta, ezt a rátát tekintve pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest.

További 250-300 ezer új munkahely

Az elemző leszögezte: az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság mintegy ötszázezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.

Továbbá – tette hozzá Horváth András – a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is.