Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Idén január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Így áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Hozzátéve, hogy a második becslésben mind a nyers, mind a kiigazított adat 0,1 százalékponttal magasabb az első becslésben közöltnél.

A KSH közölte, a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene 9,7 százalékkal emelkedett. Kéthavi csökkenés után kiugróan, 18,4 százalékkal nőtt a ruházati és cipőboltok forgalma, és újra növekedésnek indult a használtcikk kereskedelem, amely 12,2 százalékos éves növekedést mutatott áprilisban.

Illatszerek, csomagküldés

A bútorok és műszaki cikkek forgalma tízhavi mélypontra esett, mindössze 3,8 százalékkal növekedett éves összevetésben. Az illatszerek forgalma 13,5 százalékkal nőtt, továbbra is dinamikusan, áprilisiban 20,9 százalékkal emelkedtek az internetes és csomagküldő szolgálatok eladásai, amelyek 3,9 százalékkal részesednek a teljes kiskereskedelmi forgalomból. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,6 százalékkal nőtt.

A legnagyobb forgalmat az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek produkáltak              Fotó: MTI

Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,9 százalékkal emelkedett – részletezte a KSH.

Összességében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,9 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

A gazdasági növekedés egyik pillére a kiskereskedelem

A kormány adócsökkentésekre és béremelésekre összpontosított gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy a hazai kiskereskedelem a 2010-es átlaghoz képest mintegy harminc százalékkal jobban teljesített – szögezte le az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Úgy vélték, a tartós fogyasztási cikkek egyre keresettebbé válása jól mutatja a lakosság anyagi helyzetének javulását. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként ugyanis nő a foglalkoztatottak száma és emelkednek a bérek, ami a továbbiakban is élénkítheti a magyar családok fogyasztását. A háztartások szolgáltatások iránti keresletének növekedése hasonlóképpen hozzájárulhat az üzletek forgalmának jövőbeni bővüléséhez. 

Magyarország gazdaságának versenyképességét tükrözi az is, hogy a hazai kiskereskedelem 2010-hez viszonyított, 28,5 százalékos teljesítménybővülése ismét meghaladta az Európai Unióét – tette hozzá az ITM.