Erősen kezdte az évet a mobilfizetés Magyarországon
Gyorsan nő a bolti mobilfizetések száma Magyarországon a Mastercard legfrissebb adatai szerint.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest idén május végéig a magyar kártyabirtokosok jóval több alkalommal használtak mobiltelefont egyérintéses fizetésre - az új belépőknek köszönhetően a növekedés 2018 elején huszonhatszoros volt. (Mastercard adat: az év első öt hónapjában mért bolti mobilos fizetési műveletek száma 2017 -2018)
"Jól indult az év a mobilfizetés szempontjából, és jók a kilátásaink az év további részére nézve is, hiszen még a nyári fesztiválszezon előtt vagyunk. Az egyetemisták körében végzett kutatásunk (A Mastercard megbízásából a kutatást a Free Association és a MEEX végezte 1507 fő felsőoktatásban tanuló diák megkérdezésével 2017-ben) szerint a felsőoktatásban tanulók több mint 20%-a már használ mobiltárcát, mégpedig elsősorban a nyári fesztiválokon. Így arra számítunk, hogy idén jelentősen nő a mobilfizetés népszerűsége, és egyre magabiztosabban fizetünk majd mobillal az üzletek pénztárainál" - mondta el Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
Magyarországon jelenleg öt kereskedelmi bank: a Budapest Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MKB Bank és az OTP Bank a mobiltárcái teszik lehetővé az ügyfeleknek, hogy kártya helyett mobiljukat érintsék a terminálhoz.
Előtérben a biztonság a digitális vásárlás minden területén
A Mastercard mindent megtesz annak érdekében, hogy digitális vásárlás minden területén magas szintű biztonságot teremtsen a felhasználók számára. A kártyatársaság ezért vezette be az MDES (Mastercard Digital Enablement Service) technológiát a digitális fizetéseknél, amely biztosítja, hogy a kereskedő terminálja és a Mastercard között a kártyaadatok egy védett információs felhőben "utazzanak", méghozzá tokenizált, azaz kódolt formában.
Miközben a digitális fizetés Magyarországon is egyre népszerűbb és változatlanul biztonságos, a kártyabirtokosok fokozott védelme érdekében lépteti életbe az Európai Unió azt az új szabályozást, amely előírja, hogy digitális fizetéseket csak úgynevezett erős ügyfélhitelesítés (Strong Customer Authentication) után hagyhatja jóvá a szolgáltató. Mindez azt jelenti, hogy a három rendelkezésre álló azonosítás típusból: az ismereten alapuló (pl.: jelszó), a birtokláson alapuló (pl.: token kártya) és a biometrikus azonosításból (pl.: ujjlenyomat) legalább kettőt használni kell a fizetés jóváhagyásánál.
"Ebben a helyzetben a legnagyobb kihívás a számunkra, hogy a fokozott biztonság és többszörös azonosítás ne jelentse a fizetési élmény romlását, ne legyen hosszadalmas és főképp ne vezessen a vásárlás megszakításához. Amellett, hogy biztonságos és gyors, a biometrikus azonosítás, nem igényel további információt vagy speciális eszközt. Ezért a Mastercard a biometrikus azonosítás használatát szorgalmazza" - tette hozzá Eölyüs Endre.
A magyarok nyitottak a biometrikus fizetésre - ezt alátámasztják a fizetéstechnológiai cég korábbi adatai is (A kutatást a Mastercard megbízásából az IPSOS Kutatóintézet készítette 2016 nyarán Magyarországon 1000 banki ügyfél megkérdezésével, a 20-50 éves korcsoportra, nemre, korra és régióra reprezentatívan), mely szerint a magyar válaszadók több mint fele jobban bízik a biometrikus, mint a hagyományos hitelesítési módokban.