Az OECD online pénztárgép projektjének vezetője, az Orosz Szövetségi Adószolgálat azért kérte fel Magyarországot a találkozó megrendezésére, mert az itthon már öt éve bevezetett online pénztárgép rendszer jó példa a nemzeti költségvetések védelmét szolgáló intézkedésre. Az online kasszák az adatküldésnél a gépek közti M2M-technológiát használják.

„A Magyarországon működő 300 ezer online pénztárgép évente megközelítőleg 3,7 milliárd adatot továbbít, vagyis átlagosan 10 milliót naponta” – mondta megnyitójában a rendszerről Tamásné Czinege Csilla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A NAV vezetőjének adószakmai ügyekért felelős szakmai helyettese kiemelte: ez csak egy a gazdaságfehérítés eszközei, valamint a NAV, kockázatelemzésre alkalmazható adatvagyonának elemei közül.

Az árufuvarozást kontrolláló Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (Ekáer), a július elsejétől induló Online Számla rendszer és más információforrások is azt a célt szolgálják, hogy a NAV a digitalizáció eszközrendszerét alkalmazva képes legyen a gazdasági események valós idejű nyomon követésére, a jogkövető adózók segítésére és a költségvetésnek kárt okozó ügyeskedők azonnali kiiktatására.

A kétnapos tanácskozáson a 17 uniós tagállamon kívül további 11 ország képviselői és az Adóigazgatások Európai Szervezetének (IOTA) munkatársai is részt vettek.