Ötvenegy központi költségvetési intézmény teljesítményértékelését összegezte elemzésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón Domokos László elnök rámutatott, a hatékony, jól szervezett és korszerű állam nemcsak a jobb gazdasági eredmények és így a magasabb színvonalú jóléti szolgáltatások miatt fontos. A közintézmények versenyképessége egyben a pénzügyi válságokkal szembeni védekezőképesség záloga is. Ahhoz, hogy a közszféra intézményei más gazdasági szektoroknak és a nemzetközi trendeknek megfelelő, vagy annál magasabb szintű fejlődést produkáljanak, sok más tényező mellett alapvetően két területre kell célzott figyelmet fordítaniuk – emelte ki az ÁSZ elnöke.

Mint mondta: az egyik ilyen tényező a digitalizáció kihívásainak való megfelelés. Kifejtette: a holnap versenyképessége jelentős részben múlik azon, hogy egy ország mennyire képes élni a digitális technológia adta lehetőségekkel. Magyarországnak a digitális közszolgáltatások terén erőltetett léptekkel kell ledolgoznia a lemaradását – hívta fel a figyelmet Domokos László.

A költségvetési szervek nem termelhetnek adósságot

Másik fontos tényezőként a közszféra intézményeinek hatékonyságát emelte ki. Rávilágított: A közpénzekből finanszírozott intézményeknek önállóan és felelősen kell gazdálkodniuk, ahogy azt Magyarország Alaptörvényének közpénzügyi fejezete sarokkőként definiálja – a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Ezt az alapelvet követve több jogszabály is előírja, hogy az állami intézményeknek a közpénzek eredményes és hatékony felhasználására kell törekedniük, s ennek érdekében teljesítménycélokat kell meghatározniuk – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Hozzátette: az állami intézmények vezetői számára törvényi előírás a teljesítménycélok meghatározása és betartása, s ezek közül talán a legkézenfekvőbb, hogy egyetlen költségvetési szerv sem költhet többet, mint amennyi forrás a rendelkezésére áll, tehát a működése során nem termelhet adósságot. Ez egy költségvetési minőségi kérdés, melyért az intézmények elsőszámú vezetője felelős. Jelenleg azonban sem a tudomány, sem az oktatás, sem az egészségügy területén nincs megoldva a teljesítménykritériumok kialakítása, aminek következtében nincsenek meg a világos elszámolás feltételei.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: az ÁSZ nem csupán számonkér, hanem segíti is a hosszútávú minőségi állammedzsment fejlesztését, az etikus vezetés gyakorlati kialakítását. Az ÁSZ etikus vezetőképzési programjával számos intézmény elsőszámú vezetője számára nyújt közpénzügyi ismereteket, valamint belső kontroll és kockázatmenedzsment ismereteket oktat, ezzel segítve az intézményeket a hatékony, eredményes és célszerű közpénzgazdálkodásban. Az ÁSZ ezidáig három alkalommal tartotta meg etikus közpénzügyi vezetőképzését, a negyedik képzésre az állami vállalatok vezetői számára, 2018. őszén kerül sor. 

Megvonható a közpénz

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára ismertette: az elemzésben összefoglalt ellenőrzési tapasztalatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom részéről mind szélesebb körben egyértelmű elvárás legyen, hogy a közpénzekkel és a közvagyonnal gazdálkodó szervezetek vezetőinek a gazdálkodás folyamatában nemcsak a törvényesség, hanem az eredményesség és a célszerűség elveinek betartásával kell eljárnia. Ennek hiányában a költségvetési szerveknek a közpénz megvonásával is számolniuk kell. Az Állami Számvevőszéknek ugyanis törvényben meghatározott lehetősége a pazarló, nem rendeltetésszerű közpénzfelhasználás megakadályozása az érintett szervezet költségvetési támogatásainak felfüggesztésével.

Pető Krisztina felügyeleti vezető elmondta: az 51 ellenőrzött szervezet döntő hányada nem készült fel gazdálkodásában a hatékonysági és gazdaságossági követelmények érvényesítésére. A világos és egyértelmű előírásokat rögzítő jogszabályok ellenére a költségvetési szervek döntő hányada nem tett lépéseket gazdálkodása folyamatában a gazdaságos, hatékony és eredményes feladatellátás követelményeinek kialakítására, amely fontos feltétele lehet a takarékos költségvetési gazdálkodás megteremtésének.

Az 51 szervezetből mindösszesen 11 volt olyan, amely a gazdálkodás néhány részterületére alakított ki követelményeket. Ugyanakkor a 11 költségvetési szervezetből néhány vezető nem következetesen vitte végig a folyamatot, mert nem tűzött ki szervezeti célokat, nem alakított ki a célok elérését mérő mutatószámokat, vagy nem gondoskodott a kitűzött célok teljesülésének nyomon követéséről – fogalmazott Pető Krisztina.

Jelentős kockázat

Az ÁSZ elemzése szerint a költségvetési szervek vezetői – a jogszabályi előírások ellenére – nem teremtették meg az átlátható és elszámoltatható pénzügyi- és vagyongazdálkodás feltételrendszerét, amely jelentős kockázatot hordozott a felelős gazdálkodásra nézve. Az ellenőrzések összegzése alapján az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy sem az irányító szervek, sem függetlenített belső ellenőrzésük a jogszabályban foglalt, erre a területre vonatkozó ellenőrzéseket nem végeztek, így nem támogatták az intézményeknél a teljesítménykövetelmények kialakítását – hangsúlyozta Pető Krisztina.

Domokos László elnök végezetül elmondta: szilárd meggyőződése, hogy minden közpénzből finanszírozott szervezet számára elvárás a közpénzek eredményes és hatékony felhasználása. Intézményi szinten a hatékonyságot növelő kritériumok előírása és érvényesülése hozzájárul az intézmény tevékenységének teljesítménynöveléséhez, amely kedvező hatást gyakorol a költségvetés fenntarthatóságára, és amellyel maga az ország is dinamikusabbá válik.