Az április-júniusi időszakban az előző év azonos időszakához képest 55 ezer fős növekedéssel 4,475 millió volt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 éves foglalkoztatottak száma egy év alatt 47 ezerrel emelkedett, amiből 31 ezret a munkanélküliek számának csökkenése, 16 ezret a piacon újonnan megjelenő munkaerő adott. Az aktivitási ráta ezzel egy év alatt 0,7 százalékponttal 71,9 százalékosra nőtt, amiben benne van a korosztály lélekszámának 44 ezres csökkenése is. Mindebből adódik, hogy az inaktív 15-64 éves népesség lélekszáma 60 ezerrel csökkent a múlt év második negyedéve óta és először esett 1,8 millió alá – részletezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).  

A KSH közölte, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma egy év alatt százezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott, a KSH szerint 6 ezerrel, 107 ezerre csökkent. A fiatal, 15-24 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 28,7 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal, 84,5 százalékra, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké 2,3 százalékponttal, 53,5 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglakoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,3 százalékponttal, 74,5 százalékra emelkedett, a férfiaknál 82,0, a nőknél 67,1 százalékos volt a ráta március-májusban.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,9 százalékkal, 2 millió 410 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal, 76,2 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1,4 százalékkal, 2 millió 9 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,4 százalékponttal, 62,5 százalékra nőtt.

Horváth András, a Takarékbank elemzője kifejtette, a változáshoz az elsődleges munkaerőpiac százezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 39 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig hatezer fős csökkenéssel járult hozzá. Az előző háromhavi átlaghoz képest 18 ezer fővel nőtt a létszám. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 24 ezer fővel 4,640 millióra növekedett.

Ezzel párhuzamosan 0,1 százalékal 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta április-június átlagában, ami megfelel a várakozásoknak és az EU harmadik legalacsonyabb adata. A munkanélküliek száma 6 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 31 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.

Így a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,5 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78,5 százalékos rátájának eléréséhez. 

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság és a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 11 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, negyvenezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén pedig 13 ezer új állás jött létre. A piaci szolgáltatások területén 23, a mezőgazdaságban 6 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon – fogalmazott a szakértő.

Horváth András szerint a foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először. A munkanélküliségi ráta 2018-ban 3,0 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet. Tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangozatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot. Ezt a rátát tekintve pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest.

Teljes foglalkoztatottság

Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság csaknem 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.

A Takerékbank elemzője kifejtette: központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is.

A rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien

 A 2010-es adatokhoz képest 765 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, közülük 610 ezren az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el – mondta Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.

A helyettes államtitkár szerint a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien az országban, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra csökkent. Hozzátette, az Európai Unióban Csehország áll az élen, ahol a munkanélküliségi ráta nem éri el a 3 százalékot, azt követi Németország (3,4 százalék), Magyarország pedig Lengyelországgal halad fej-fej mellett a 3,6 százalékos munkanélküliségi rátával.