A központi költségvetés hiánya 1557,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 19,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 46,9 milliárd forintos többletet értek el hét hónap alatt. 

Idén júliusban a központi alrendszer az előző hónapokhoz képest lényegesen mérsékeltebb, 70,4 milliárd forintos hiányt mutatott. Tavaly júliusban 94,4 milliárd forintos többletet könyvelt el az államháztartás.

Az egész évre tervezett 1360,7 milliárd forintos hiánycél 109 százaléka teljesült július végéig.  A tárca az év egészére továbbra is 4 százalék feletti gazdasági bővüléssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.

 A PM közleménye rámutat: a 2010 óta végrehajtott sikeres konszolidációnak köszönhetően a magyar gazdaság a korábbinál kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb növekedési pályára állt. Ebben jelentős szerepe van a hatéves bérmegállapodásnak, az otthonteremtési programnak, valamint a különféle foglalkoztatáspolitikai és gazdaságfehérítő intézkedéseknek - jelezte a tárca.

A központi alrendszer az idei első hét hónapban 10 720,7 milliárd forint bevételt ért el, ami az előző év azonos időszakához képest 637,1 milliárd forinttal, 6,3 százalékkal volt magasabb. Jelentősen nőttek az általános forgalmi adóból (259 milliárd forint), a személyi jövedelemadóból (149 milliárd forint), valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó (137 milliárd forint) bevételek, emellett lényegesen magasabb összegben teljesültek a költségvetési szervek bevételei is. Elmaradtak viszont az előző év azonos időszakához képest a társasági adóból származó bevételek, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítése is alacsonyabb volt.

A bevételek közül a társasági adóból az év első hét hónapjában 108,1 milliárd forint érkezett a büdzsébe, ami az előző év azonos időszakától 157,8 milliárd forinttal maradt el.

Idén július végéig az általános forgalmi adóból 2181,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összegnél 258,7 milliárd forinttal magasabb volt. Az áfa-befizetések kiemelkedően, 381,1 milliárd forinttal haladták meg a 2017. héthavi összeget. Egyaránt növekedett a belföldi, az import és a dohánytermékek utáni áfa-bevétel. A belföldi befizetések emelkedése elsősorban a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthető - közölte a minisztérium. 

A jövedékiadó-bevétel az év első hét hónapjában 599,0 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 37,7 milliárd forinttal magasabb. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hét hónapjában 1249,5 milliárd forint volt, 149,0 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Az "Uniós programok bevételei" mérlegsorra január elejétől július végéig 162,0 milliárd forint bevétel érkezett. 

A központi alrendszer július végi 12 211,7 milliárd forint kiadásai 1311,3 milliárd forinttal, 12,0 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év azonos időszakában. A családi támogatásokra idén az első hét hónapban összesen 238,6 milliárd forintot fordítottak, 3,9 milliárd forinttal kevesebbet az egy évvel korábbinál. 

Az uniós programok előirányzatain 2018. július végéig összesen 1309,4 milliárd forint kifizetés történt. Az év során felmerült kiadások legnagyobb részét a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adják, ami július végéig összesen 1117,4 milliárd forintot jelentett.

Az idei év első hét hónapjában a költségvetési szervek kiadásai 3248,1 milliárd forintot tettek ki, ez 16,9 százalékkal magasabb a 2017. évi július végi kiadásoknál. Ebből 1825,5 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra, valamint a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.

A bevételek és kiadások egyenlegeként 466 milliárd forint nettó kamatkiadás keletkezett, ami 131,1 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

A központi költségvetés adóssága az év első hét hónapjában 1326,7 milliárd forinttal növekedett és 28 073 milliárd forintot tett ki. A 1624,7 milliárd forint nettó forintkibocsátás a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. A forintban denominált adósságállomány 22 314 milliárd forintot tett ki július végén és 79,49 százalékos aránya 2,13 százalékponttal magasabb a 2017 véginél. 

Július végén a lakossági állampapírok állománya 7232,9 milliárd forintot tett ki, ami 430,1 milliárd forint növekedés a tavalyi év vége óta. A külföldi befektetők állampapír-állománya júliusban 51,6 milliárd forinttal csökkent az előző hónaphoz képest. A külföldi állomány 97,6 százaléka államkötvény és 2,4 százaléka diszkontkincstárjegy. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje július végén 5,2 év volt, ami kismértékű növekedést jelent az előző hónap végéhez képest - derül ki a PM jelentéséből. 

A devizaadósság 300 milliárd forinttal csökkent, így 2,09 százalékponttal, 19,53 százalékosra mérséklődött az aránya a teljes adósságon belül. A nettó devizatörlesztés 504,9 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságállományát. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 205,3 milliárd forinttal növelte.