Az SAP szoftvercég elemzése a jövőt alakító technológiákat két csoportra osztja: az egyikbe azok tartoznak, amelyek már jelen vannak, de még nem terjedtek el széles körben, a másikba azok, amelyek jelenleg még csak prototípusként léteznek. Íme, néhány terület, ahol áttörést vizionálnak a szakemberek.

4D nyomtatás

Az amerikai MIT Self-Assembly Lab által kifejlesztett technológia lényege, hogy a felhasznált anyag képes a színét és más tulajdonságait is megváltoztatni. Ez tehát azt jelenti, hogy az elkészült „nyomtatás” nem marad állandó az időben, azaz a negyedik dimenzióban is változik.

Az alakváltozásra képes anyagokat a hadiiparban már használják, de számos más ágazatban is forradalmi változásokat idézhetnek elő. A 4D-s nyomtatás mindazonáltal még gyerekcipőben jár, óvatos becslések szerint is legalább 10 évbe telhet, amíg szélesebb körben is elterjed.

Kvantumszámítógépek

Ezek a gépek olyan mikrofizikai jelenségeken alapulnak, amilyen a kvantum-szuperpozíció vagy a kvantum-összefonódás. A kvantumbitek (qubitek) alkalmazásával a számítási teljesítmény exponenciálisan növekedhet a meglévő bináris (0 vagy 1) rendszerhez képest. A technológia komoly kihívást jelenthet például a manapság alkalmazott, számítási bonyolultságon alapuló titkosítási rendszerek számára. 

Neuromorfikus számítástechnikai rendszerek

A hagyományos processzorokat használó neuromorfikus hardverek a természet legbonyolultabb felépítését, az idegrendszert utánozzák. A kvantumszámítógépekhez hasonlóan ezek a kutatások is a legelső fázisban járnak. A neuromorfikus hardver programozása új típusú, jelenleg még kifejlesztésre váró technikákat igényel.

A neuromorfikus számítógépek rendkívüli teljesítménnyel kecsegtetnek – csekély energiafelhasználás mellett. A lehetséges felhasználási területek között van a gépi tanulás, a mintázatfelismerés, a képfeldolgozás és a robotika.

Agy-számítógép interfész

Lehetséges, hogy egy számítógép közvetlenül az agyunknak „beszéljen”, és ezzel párhuzamosan olvassa a gondolatainkat? Az emberi agy és a számítógép közötti közvetlen kapcsolat szinte hihetetlennek tűnik, de a technológia területén komoly haladást értek el, és sokan az ember és a gép közötti kommunikáció legtökéletesebb formájának ígéretét látják benne.

Ahogy a hordozható eszközök is egyre kisebbekké válnak, és egyre több „kézi vezérlést” nem igénylő technika válik elérhetővé, valószínűleg a nem invazív (sebészeti beavatkozást nem igénylő) agy-számítógép egységek is megjelennek. Ezek akár beépíthetőek lesznek a virtuális valóságot generáló headsetekbe, de az innovációt például a pszichiátria vagy a hadiipar is felhasználhatja.

Bioszámítógépek

A miniatürizálás jelenlegi határait feszegető technológiák közé tartozik a biológiai molekulák számítástechnikában való felhasználása is. A bioszámítógépek az adattároláshoz és -feldolgozáshoz mesterségesen előállított (többnyire DNS-) molekulákat használnak az élő szervezetekben végbemenő folyamatok mintájára. A számítások elvégzését a DNS-láncokkal reakcióba lépő enzimek segítségével végzik el.

A biológiai alapú számítástechnika révén nagyon kicsi helyen, nagyon gyorsan, nagyon pontosan és – potenciálisan legalábbis – párhuzamosan lehet majd számításokat végezni, ma még elképzelhetetlenül alacsony energiafelhasználás mellett. A technológia fejlesztése éppen csak elkezdődött, és az első működő egységekre még legalább egy évtizedet kell várnunk – összegezte az SAP tanulmánya.