A MABISZ-nak 27 tagja volt az évkönyv megjelenésének pillanatában, amiből kettő a Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, 19 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság és hat fióktelep szervezeti formában működik. (A részvénytársasági formában működő hazai biztosítók közül mindössze három nem tagja a szövetségnek.) A május végéig leadott mérlegadatok alapján a szövetség tagjainak tavalyi összesített díjbevétele 989,6 milliárd forintot tett ki. Ez történelmi adat, több mint ötvenmilliárddal sikerült meghaladni az éppen tíz évvel korábbi csúcsot – állapította meg az évkönyvhöz írt köszöntőjében Molnos Dániel MABISZ-főtitkár, hozzátéve: „Ha tartósan jól megy a gazdaság egészének, annak minden ágazat megérzi az áldásos hatását.”

Az évkönyvből kiderül, hogy az életbiztosítási szerződések 2,491,428-os száma baleset, betegség és utazási biztosítások nélkül tavaly minimálisan, egy százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A nyugdíjbiztosítások számának lendületes növekedése viszont tovább tart. Tavaly 11,6 százalékos emelkedést regisztrálhattunk. A nyugdíjbiztosítások kedvező hatása nem csak a díjbevétel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív trendeket is kirajzol. Az élet üzletág állomány 21 százaléka már ebből a biztosítási termékből származik. A rendszeres díjú termékek aránya az elmúlt időszakban stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetén a szerződések 96,7 százaléka már ilyen termék. Érdemben nőtt a szerződéskor várható megtartási idő (8 év fölé), a nyugdíjbiztosításoknál pedig az átlagos szerződéses tartam 19,2 év. Megnőtt az átlagos éves díj (a 2016 évi 184,662 forintról 2017-ben 206,004 forintra), továbbá stabillá vált a unit-linked és klasszikus biztosítások aránya (2/3 – 1/3).

Kedvezőbb költségszint

A fent jelzett pozitív trendet erősíti az is, hogy az életbiztosítások költségszintje is egyre kedvezőbbé válik, a költéseket bemutató TKM átlagos értéke 3,58 százalékra csökkent a 2015-ös 4,29 százalékos értékről. A magyarországi életbiztosítók továbbra is közös eljárásban auditáltatják évente egyszer a TKM értékeket. Ennek köszönhető, hogy valamennyi biztosító valamennyi TKM számítása azonos módon kerül ellenőrzésre, ami erősíti a rendszer iránti bizalmat.

A nem életbiztosítási szerződések száma összességében 12,087,673 darab volt, amely 4,1 százalékos emelkedést jelent az előző év végihez képest. Ezen belül a két legjelentősebb súllyal rendelkező – gépjármű és lakossági vagyon – biztosítások száma is az átlag fölött tudott emelkedni 5,6, illetve 4,4 száalékkal.  A gépjármű biztosításoknál a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások 5,8 százalékos emelkedése ismét magasabb volt, mint a casco biztosítások 4,9 százalékos növekedése. A várakozások szerint ez a díjbevétel növekvő tendencia fog folytatódni majd 2018-ban is.

Jobb kiszolgálás

A biztosítók vagyona 2017.12.31-én 80,8 milliárd forinttal, azaz 3,4 százalékkal növekedett az előző év végihez képest, a teljes vagyon nagysága 2,484 milliárd forint volt. A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetőként továbbra is nagyon jelentős befektetési tőkeerőt képviselnek a pénzpiacon. A biztosítók befektetéseiben 58,6 milliárd forinttal nőtt az állampapírokban lévő befektetések nagysága, az állampapírok részaránya az összes befektetésen belül az előző évi 46-ról 46,9 százalékra emelkedett. A biztosítók által befizetett társasági adó 2017-ben mintegy 4,4 milliárd forintot tett ki.

Az évkönyvből kiderül az is, hogy néhány uniós indíttatású törvénykezés hazai alkalmazása nehéz feladatok elé állította a biztosítótársaságokat, akiknek az átfogó szabályozás következményeként társasági rendszereikben, folyamatokban, nyomtatványaikban, oktatásukban, érvényesíteniük kellett a jelentős részben változó elvárásokat.  Az elmúlt évek szabályozási sorozatai után ugyanakkor a MABISZ bízik abban, hogy a biztosítótársaságok a folyamatos alkalmazkodási kényszert követően immár az alapvető tevékenységük végzésére fordíthatják erőforrásaikat. Ez pedig – a pénzügyi tudatosság erősödésével – hozzájárulhat mind az ügyfelek jobb kiszolgálásához, mind a biztosítottság és az öngondoskodás szintjének emeléséhez, és a nemzetgazdaság erősödését is biztosító szektor szolid növekedéséhez.