A már régóta velünk lévő, rekord-alacsony kamatkörnyezet teljesen új helyzet elé állította a megtakarítókat, mivel a korábban megszokott megoldások egyáltalán nem működnek. A jelenlegi kötvényhozamok nem túl vonzóak, a betéti kamatok pedig nulla közelében állnak (euróban negatívak), miközben az infláció kúszik felfelé. A fogyasztói árak emelkedése jelenleg három százalék körül alakul, így például az Egyéves Magyar Állampapír esetében – a piacinál magasabb, 2,5 száézalékos hozamszinttel – is veszít a pénzünk vásárlóértékéből.

Mit tehetünk befektetőként?

„A legutóbbi kamatdöntő ülés alkalmával ugyan már szigorúbb hangvételre váltott a Magyar Nemzeti Bank, a továbbra is ultralaza politika mellett azonban csak nagyon lassan várható változás a hazai alapkamat szintjében – miközben az infláció is marad három százalék közelében. Befektetőként így el kell fogadni, hogy rövidtávon, ingadozásmentesen egyetlen befektetési eszköztől sem várhatunk infláció feletti hozamot. Ha eddig eljutottunk, és mégis szeretnénk növelni a megtakarításunkkal elérhető hozamlehetőséget, két dologgal kell megbarátkoznunk: a hosszabb befektetési időtávval és az ingadozással – ehhez azonban adunk két fontos tippet, hogyan érdemes kezelni” – tanácsolja Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. 

Ne döntsünk elhamarkodottan

Az infláció feletti várható hozam érdekében mindenképpen szükséges valamennyi részvény-típusú befektetést tartani – persze csak annyit, amennyit a kockázatviselő képességünk és hajlandóságunk megenged. Ebben segíthetnek az úgynevezett vegyes befektetési alapok, amelyek a különböző kockázati kategóriákhoz igazodóan tartalmaznak részvény, kötvény, pénzpiaci és alternatív-típusú eszközöket – legyen szó akár óvatos, akár dinamikus befektetőről. 

„Egy dinamikus kockázati besorolású vegyes alap ajánlott minimális tartási ideje jellemzően 3-5 év, ami nem azt jelenti, hogy három év múlva el kell adni, inkább azt, hogy három éven belül ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket az árfolyamingadozásból. Ugyanis ha így teszünk, és az első mínuszos időszaknál eladjuk befektetésünket, akkor úgy vállaltuk be a befektetéssel járó kockázatot (ingadozás), hogy az érte járó, hosszabb távon érkező kockázati prémiumot (magasabb hozamlehetőség) nem arattuk le. El kell fogadnunk tehát, hogy ezek az alapok is együtt mozognak a piacokkal: ha egy dinamikus vegyes alap 30-40 százalék részvényt tartalmaz, akkor a részvénypiac átlagos, 10-15 százalékos éves ingadozása ennek arányában az alap árfolyammozgásában is megjelenik majd (4-6%)” – hangsúlyozta Zobor Zsuzsanna. 

Lépésről lépésre haladjunk

„Ahogy egy meredek emelkedő esetében, úgy a portfólióépítésnél is célszerű több kisebb lépésben előre haladni, és felépíteni a befektetést. Ennek előnye ugyanis, hogy több beszállási ponttal csökkenthetjük a kockázatunkat. Sőt, még a magunk javára is fordíthatjuk a piac ingadozását, ha egy-egy piaci visszaesésnél azt hosszabb távon nézzük, és beszállási lehetőségnek tekintjük: tehát ahelyett, hogy ijedtünkben eladáson gondolkodunk, inkább vásárolunk” – tanácsolja a befektetési szakember.