Az öngondoskodásról, az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári eredményekről, a munkavállalók egyéni takarékoskodásáról, a munkáltatók szerepéről és az „elveszett nemzedékről” is szó volt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ - Pénztárszövetség) budapesti konferenciáján. A rendezvényt megnyitó előadásában Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke közölte, a lakosság tisztában van azzal, hogy az öngondoskodás, más szóval előtakarékoskodás fontos.

„Ugyanakkor a magánszemélyek, a tagok mellett a munkáltatókra, és ezt a két felet ösztönző államra is szükség van” – tette hozzá. Az elnök szerint az összes érintett  oldalnak érdemes a pénztárakban rejlő potenciált kihasználni.
 
Részvénypiaci nyitást és garanciaalapot látna szívesen a jegybank

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke fontos szektornak nevezte a pénztári ágazatot. Egyrészt azért, mert a teljes pénztári vagyon meghaladja az 1400 milliárd forintot, az egyéni éves befizetések összege pedig meghaladhatja a százmilliárd forintot. Másrészt, azért is kiemelten fontos a szektor, mert mintegy 2,2 millió pénztártag van Magyarországon. Igaz, a tagdíjat fizetők száma ennél alacsonyabb, valamivel meghaladja az egymilliót. Windisch László a pénztárak felügyeletéről elmondta, jövőre bevezetik a napi befektetési monitoringot. Emellett már az idén operatív pénztári vizsgálatokkal, a pénztári szektorra szabott kockázati értékelésekkel, valamint több pénztár egyedi vizsgálatával ellenőrzik a szektor szereplőit. 

„Szükséges elgondolkodni egy biztosítási és pénztári garanciaalap létrehozásán, amely tovább erősítené a bizalmat e szektorok iránt. Ez természetes a hitelintézeti és befektetési piacon, a biztosításoknál és pénztáraknál is kedvező lenne a bevezetése” – mondta a jegybank alelnöke. Felhívta a figyelmet az „elveszett nemzedékre”, azaz arra, hogy míg 2002-ben még a 16-35 évesek csaknem 13 százaléka volt nyugdíjpénztári tag, ugyanakkor 2017-ben mindössze hét százalékuk.

„Azaz nem látszik a pénztári takarékoskodók utánpótlása. Ezért is van szükség az aktív tagtoborzásra és a munkáltatók szerepe is nagyon fontos a munkavállalók takarékoskodásában” – fogalmazott Windisch László. A pénztári megtakarítás versenyképes befektetési megoldást jelent, az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója ugyanis 0,8 százalékon stabilizálódott. Az egyik leglényegesebb jövőbeni feladat Windisch László szerint, hogy a pénztárak nagyobb szerepet vállaljanak a részvénypiacon, elsősorban magyar vállalatokba s így a gazdaságba történő befektetések révén. A részvénypiaci befektetések aránya ugyanis nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsony a pénztárak fedezeti tartalékát tekintve.

Alacsony részvénykitettség

Többek között a tőkepiac és az öngondoskodás kapcsolatáról, valamint a részvénypiaci takarékoskodás részleteiről beszélt Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója. Az általa ismertetett adatok szerint a részvénypiaci átlagforgalom az elmúlt 2,5 év alatt több mint 26 százalékkal mintegy 11 milliárd forintra nőtt, a tőzsde GDP-hez mért kapitalizációja pedig 14,7 százalékról 20 százalék fölé ugrott. Az irányadó index (BUX) 56 százalékkal emelkedett, azaz a magyar tőzsde jó eredményeket ért el, de a jövőbeni sikerekhez megfeszített munkára lesz szükség.

A BÉT vezetője rámutatott: a nyugdíj-megtakarítások alacsony szinten vannak hazánkban a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül és részvénykitettség is alacsonynak mondható nemzetközi összevetésben. A nyugdíjvagyon aránya a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül három százalék, szemben a hollandiai 62 százalékkal és a lengyelországi kilenc százalékkal. Emellett a nyugdíjvagyonnak Magyarországon a 34 százaléka van befektetési alapokban vagy részvényekben, míg Hollandiában 67, Lengyelországban pedig 83 százalékos ez az arány.

Egészség, életkor, kiadás

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellátási főigazgató-helyettese beszélt arról, hogy a kiadási főösszeg 2017-ben meghaladta a 2262 milliárd forintot, húszezer intézménnyel kötöttek finanszírozási szerződést és 350 millió tételt kellett elszámolni. Tavaly egy biztosítottra átlagosan 160 ezer forint jutott. A húszéveseknél az egy főre jutó egészségügyi kiadás a NEAK szempontjából évente fejenként ötven-százezer forint, az ötvenes korosztályban már 150-250 ezer forint, a több mint hetvenéveseknél pedig több mint 350 ezer forint. 

A különböző kiadásokon belül a legjelentősebbek közé tartozott a fekvőbeteg szakellátás, amely 2017-ben több mint 544 milliárd forintba került, a gyógyszertámogatások összege túllépte a 339 milliárd forintot, a járóbeteg-szakellátásra pedig több mint 162 milliárd forintot kellett fordítani. 

Kevés fiatal gondol a nyugdíjra

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője elmondta: miközben a teljes népesség csökken, a 65 év felettiek száma emelkedik. Emiatt a függőségi ráta – amely az aktív korú, azaz 15-64 évesek népességre jutó idősek, azaz 65 évesek és annál idősebbek arányát mutatja – lényegében a duplájára növekedhet 2060-ig. 

A pénztártagok egyéni befizetéseinek összege – nominálisan – 2011-hez képest mára a duplájára nőtt, közben a béreknél és a kereseteknél negyven százalékos volt a többlet, a munkáltatói hozzájárulások összege pedig bő tíz százalékkal esett vissza. Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató egyik felmérésére utalva közölte, hogy a legfiatalabbak körében nagyon alacsony a nyugdíj-megtakarítással rendelkezők aránya, a 18-29 éveseknél mindössze 2,3 százalékos, a 30-39 éveseknek pedig a 24,7 százalékos. 

Sokan belevágnának a munkáltatójuk segítségével

Horváth Zsófia, a Pénztárszövetség főtitkára kiemelte, a szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségkasszák évek óta jó eredményeket érnek el, ezért az egyik legjobb alternatívát kínálják az öngondoskodási piacon. A pénztártagok egyénileg tízmilliárdokat fizettek be a kasszákba és jelentősen növekedett az összeg, ugyanakkor a munkáltatók szerepe rendkívül fontos. 

A Pénztárszövetség legfrissebb kutatását idézve a főtitkár azt hangsúlyozta, hogy azoknak a 71 százaléka, akik már jelenleg is tagjai valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak, 16-40 ezer forintra növelnék havi befizetéseiket a jelenlegi 5-10 ezer forintos szintről, ha a munkáltatójuktól kiegészítést kapnának. A pénztári tagsággal nem rendelkezőknek – körülbelül kétmillió aktív embernek – pedig a fele kezdené meg a pénztári takarékoskodást, ha ebben számíthatna munkáltatója közreműködésére.

„Összességében az látható a kutatásból, hogy napi pár száz forintos megtakarítással a pénztárakon keresztül a tagok megteremthetik az egyéni céljaikhoz szükséges anyagi fedezetet. Az egészségpénztári tagság pedig az egészségmegőrzésben kap kulcsszerepet” – fogalmazott Horváth Zsófia.

Kravalik Gábor végezetül elmondta, a Pénztárszövetség reméli, hogy rövidesen megszületik egy olyan átfogó szabályozás, amely az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közös szerepvállalásán alapul és kellő ösztönzést ad a munkáltatóknak a dolgozók pénztári takarékoskodásának támogatásához. Ez pedig pénztártagsággal nem rendelkező alkalmazottak millióit terelhetné az öngondoskodás útjára.