A pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén kedden kifejtette: a kormány továbbra is fontos feladatnak tartja a vállalkozások támogatását, ennek egyik legfontosabb elemeként folytatódik a vállalkozások közterheinek csökkentése a 2016 végén kötött hatéves megállapodás alapján.

Így 2022 végére a magyarországi cégek, kis- és középvállalkozások közterheinek szintje a visegrádi országok átlaga alá csökken - hangsúlyozta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter jelezte: a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként idén januártól tovább nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, 8 százalékkal, illetve 12 százalékkal. Rámutatott: a hatéves megállapodást érintő, korábbi kritikus megjegyzések ellenére a bérek növekedése nem idézte elő a vállalkozások tömeges csődjét.
Sőt, a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, 3,8 százalékos szintre, és egyúttal 80 ezer betöltetlen állás van Magyarországon - mondta.

Az emelkedő reálbéreknek köszönhetően a statisztikai hivatal adatai szerint egyre több fiatal jön haza külföldről, és vállal ismét munkát Magyarországon - mutatott rá a tárcavezető.
Varga Mihály szerint a kormány által az elmúlt években folytatott adófilozófia sikere bebizonyosodott, nevezetesen az, hogy a kormány a munkát, a jövedelmet terhelő adókat csökkentette, és a fogyasztást terhelő adók felé terelte a magyar adórendszert.

Varga Mihály elmondta: az adózás terén - a vállalkozások terheinek újabb könnyítésére - további egyszerűsítésekre és mérséklésekre készül a következő időszakban is a kormány.

A pénzügyminiszter rámutatott: a kis- és középvállalkozások (kkv) adózási terheinek csökkentésére vezette be a kabinet a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), a kata értékhatára 12 millió forint, a kata hatálya alá már mintegy 300 ezren tartoznak, a kivát 29 ezer adózó választotta.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy az adózási rendszer változásainak köszönhetően a vállalkozások által fizetett társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődött az elmúlt években, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb kulcs.
Képviselői kérdésekre elmondta: a hatnapos munkahét betiltását nem tudja támogatni a kormány, mert az akár 70 milliárd forinttal csökkentené az éves GDP-t.

A lakástakarék-pénztárakra vonatkozó kérdésre a pénzügyminiszter elmondta: a lakástakarékok állami támogatása indokolatlanul magas volt Magyarországon, 30 százalékos mértéket ért el, miközben Németországban 4 százalék, Ausztriában pedig 1,5 százalék az állami hozzájárulás szintje. Kiemelte: elgondolkodtató, hogy mintegy 500 ezer olyan lakástakarék szerződés van, amelyet egy családon belül több családtag kötött meg. Kiemelte: "senki nem mondta, hogy az utoljára kötött, még mintegy 140 ezer szerződéskötés során csalások történtek volna".

Varga Mihály rámutatott: a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetése valójában későn történt, ezt bizonyítja az utolsó napokban kötött 140 ezer szerződés.