A dinamikus béremelkedés a gazdasági növekedés motorja
A Pénzügyminisztérium a napokban közölte, hogy az OECD a korábbi 4,4-ről 4,6 százalékra emelte a magyar gazdaság várható növekedési rátáját. Regős Gábor, a Századvég gazdaságkutató vezető munkatársa szerint ez leginkább a bérek növekedésének és az ezzel járó fogyasztási többletnek köszönhető.
Többet fogyasztunk és ruházunk be
„A módosítás a vártnál kedvezőbb mutatószámok miatt következett be. Ez nem meglepő, hanem teljesen normális. Egy nemzetközi szervezet áttekinti az előrejelzéseket, és felfelé vagy lefelé frissíti azokat. Mostanában inkább az a divat, hogy felfelé módosítják – egészen egyszerűen azért, mert jobban teljesít a gazdaság a vártnál” – mondta el Regős Gábor, a Századvég gazdaságkutató vezető munkatársa a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A legfontosabb hazai előrejelzők, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány is alulbecsülték a növekedést, de a nemzetközi szervezetek is rendszeresen így tesznek – tette hozzá.
Az előrejelzés inkább felhasználási oldalról közelíti meg a kérdést: lakossági fogyasztás és a beruházások tekintetében 4,7 és 9,5 százalékos növekedést prognosztizál a jövő évre. A termelési oldalt is megemlíti azért: a jelentés szerint az építőipar kifejezetten jól teljesít – mondta a gazdaságkutató. Regős Gábor szerint a lakosság fogyasztásának növekedése annak köszönhető, hogy a reálbérek emelkedtek, a munkanélküliség pedig alacsony.
Az infláció magas, de még elfogadható
Az elemzés két ellentétes dolgot említ meg: egyrészt a túlzott béremelés kockázatos, hiszen beleszűrődhet az inflációba. A nominális bér 10,4 és 11,7 százalékkal nő, ez korrigálja az inflációt. Októberben 3,8 százalékos árindex-növekedést mértek, tehát az érték a kitűzött cél fölé került. Jövőre és 2020-ban is 4 százalékos inflációra számítanak, ami a célsáv legfelső része. Ugyanakkor sokan kiléphetnek a közfoglalkoztatásból, és piaci munkahelyen helyezkedhetnek el – ez valamelyest csökkenti a nyomást, hiszen növeli a munkakínálatot – fogalmazott.
Regős szerint a jelentés a monetáris politikával is foglalkozik. 2019 első negyedévétől kamatemeléssel és más intézkedésekkel is szigoríthat a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB monetáris tanácsa decemberben kamatdöntő ülést tart, ez a gyűlés pedig inflációs jelentést követően lesz, tehát könnyen előfordulhat, hogy hoznak még valamilyen érdemi intézkedést a kamatokkal kapcsolatban.
Marad a pozitív fizetési mérleg
A jelentés a fizetési mérlegről és a költségvetési egyenlegről is szól. Kiemeli, hogy Magyarország expanzív fiskális politikát folytat. Idén 2,4 százalékos hiányt jósolnak, jövőre 2 százalékosat. A fizetési mérleg egyenlege folyamatosan csökkenni fog, de megmarad a pozitív intervallumban: idén 1,7, jövőre 0,9, 2020-ra pedig 0,6 százalékot jósolnak, aminek az a magyarázata, hogy az import mennyisége jobban nő az export mértékénél – fogalmazott. Regős ezt azzal magyarázta, hogy a beruházások igénylik az importot.