A  nettó devizakötvény-kibocsátás 2015 óta – a kínai és a japán kivételével – nem volt, a forintarány emelése a jövőben is folytatódhat. Az elmúlt években a magyar devizaadósság hangsúlyosan épül le, Magyarország 2015 óta nettó értelemben nem, csak devizakötvény-visszavásárlással egybekötve bocsátott ki eurókötvényeket a piacon. A devizalejáratokat teljes mértékben forintban törlesztettük – mondta Barcza György a Világgazdaságnak.

Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy fogalmazott: ha a kormányzat úgy dönt, akkor hét év múlva 3,3 százalékra csökkenhet az államadósság devizarészaránya, s csak két kötvénysorozat képviseli majd a devizaadósságot Magyarországon.

Kiemelte, hogy évente 2-3 milliárd euró devizaadósság jár le. A jelenlegi, immár húsz százalék alatti szintről 2025-re eljuthatunk oda, hogy az államadósság 3,3 százaléka, a várható GDP 1,6 százaléka marad deviza. Így már csak két kibocsátás, a 2027-es és a 2041-es lejáratú kötvények maradnak a portfólióban néhány devizahitel mellett. Az eddigi csökkentést a forintkötvény-kibocsátások, ezen belül a lakossági állampapírvásárlások sikere tette lehetővé.