A külső környezet alakulását és az uniós támogatások várható felhasználását egyaránt figyelembe véve 2019-ben elkerülhetetlennek tűnik a GDP-növekedés lassulása. A 3-3,5 százalék közé várható érték azonban nem áll távol a megelőző öt év átlagától - fejtette ki Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Jövőre is a belső felhasználás, főleg a lakossági fogyasztás és a beruházások diktálja majd a növekedés tempóját, 2020-tól viszont a belső kereslet gyengülésével párhuzamosan újra a nettó export járulhat hozzá pozitívan a növekedéshez - vélekedett a szakértő.

A CIB Bank november eleji előrejelzése szerint a korábban prognosztizáltnál néhány tized százalékponttal magasabb, 2,9 százalékos lehet az infláció idei éves átlaga. Az elmúlt hónapokban a fogyasztói árindex tartósan átlépte a 3 százalékos küszöböt, októberben megközelítette a 2-4 százalékos jegybanki célsáv felső szélét. A gazdaságban fokozatosan, de egyértelműen erősödik az inflációs nyomás, amit alátámaszt a maginflációs mutató és az MNB alapmutatóinak alakulása, így összességében a 3,5 százalékot is elérheti az éves átlagos infláció 2019-ben.

Az infláció alakulásához kapcsolódó monetáris politikáról a CIB Bank elemzése azt emeli ki, hogy a tartósan laza monetáris kondíciók hosszabb távú fennmaradásának szándékát jelző jegybanki kommunikáció a nyár folyamán óvatosabbá vált, majd az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási programjának lezárásáról szóló bejelentése után szeptemberben az MNB is a nem-konvencionális eszközök alkalmazásának módosítását jelezte.

A bank elemzőinek véleménye szerint az alapkamat 2019 végéig változatlan szinten maradhat, ugyanakkor az emelkedő infláció és a globális folyamatok együttes eredményeképpen jövőre emelkedő BUBOR-kamatszintek prognosztizálhatók. Az év vége felé a jegybanki betéti kamat emelkedésére lehet számítani, összhangban az EKB várható kamatlépéseivel.