A brit jegybank által a londoni alsóház pénzügyi bizottságának megbízásából összeállított, szerda este bemutatott, számos forgatókönyvet vizsgáló 87 oldalas tanulmány szerint a teljesen szabályozatlan kilépésre kidolgozott legrosszabb stresszhelyzeti szimulációs modellek arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék (GDP) e forgatókönyv-változat esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére várható szinthez képest.

Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne, mint amelyet a brit gazdaság a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság alatt átélt: a brit hazai össztermék értéke a válság előtti utolsó csúcspont és az akkori ciklus mélypontja között összesen 6,25 százalékkal zuhant.

A Bank of England szerdai tanulmányának stresszhelyzeti számításai egy olyan forgatókönyvet modelleztek, amelyben 2019 második negyedévétől - vagyis a Brexit jövő márciusra várható időpontja után - hirtelen vámok jelennek meg Nagy-Britannia és az EU kereskedelmében, a londoni City pénzügyi szektora elveszíti euróövezeti szolgáltatásnyújtási jogosítványait, Nagy-Britannia elveszíti az Európai Unió által külső országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokat is, amelyeknek EU-tagsága révén jelenleg részese, és a következő öt évben nem tud új kereskedelmi megállapodást kötni az EU-val.

A brit jegybank modellszámításai szerint ebben a helyzetben - a súlyos recesszióval párhuzamosan - a font 25 százalékkal gyengülne, és az 1:1-es árfolyamparitás alá kerülne a dollárral és az euróval szemben egyaránt.

A brit külkereskedelem értéke 15 százalékkal, a brit gazdaságba érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke 20 százalékkal esne vissza a következő öt évben.

A munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,1 százalékról 7,5 százalékra emelkedne, a tizenkét havi infláció a gyenge font miatt 6,5 százalékra - a Bank of England 2 százalékos célszintjének több mint a háromszorosára - gyorsulna, a lakóingatlanok ára átlagosan 30 százalékkal, a kereskedelmi hasznosítású ingatlanoké 48 százalékkal zuhanna.

A tanulmány szerint ebben a helyzetben, a súlyosan recessziós környezet ellenére a Bank of England kénytelen lenne 5,5 százalékra emelni alapkamatát a jelenlegi 0,75 százalékról, az elszabaduló infláció megfékezése végett.
Mark Carney, a Bank of England kormányzója a jelentést bemutató sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy ezek nem előrejelzések, hanem forgatókönyvek, amelyek azt illusztrálják, hogy mi történhet, nem azt, hogy a legnagyobb valószínűséggel mi fog történni.

Néhány órán belül mindazonáltal ez a második olyan tanulmány, amely a Brexit potenciálisan súlyos növekedési következményeire hívja fel a figyelmet.
A brit pénzügyminisztérium szerda délelőtt ismertetett friss előrejelzése szerint a Brexit hosszú távon mindenképpen növekedési áldozattal jár a brit gazdaságban, akkor is, ha a folyamat a kilépés feltételeiről szóló megállapodás alapján zajlik le.
A tárca 90 oldalas tanulmánya szerint ha sikerül érvényesíteni a hétvégi brüsszeli EU-csúcson elfogadott kilépési feltételrendszert, a brit hazai össztermék értéke a következő 15 éves időszak végére 3,9 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság Nagy-Britannia további EU-tagsága esetén addigra elérhetne.
A pénzügyminisztériumi prognózis szerint ha a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, a halmozott GDP-növekedési veszteség a vizsgált időszak végére elérheti a 9,3 százalékot.
A Brexit feltételeiről szóló megállapodásról a londoni alsóház december 11-én szavaz, de az egyezményt a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az ellenzék egyaránt súlyosan bírálja, és a jelenlegi erőviszonyok alapján kérdéses a megállapodás elfogadása.
Theresa May miniszterelnök többször felhívta a figyelmet arra, hogy ha a parlament elveti az egyezményt, annak egyik következménye a megállapodás nélküli Brexit lehet.