A legtöbb engedély az építőiparra, a turizmusra, a vendéglátóiparra és a közlekedési szektorra vonatkozik, mert ezekben a szakmákban van a legnagyobb a munkaerőhiány.

Marko Pavic, munka- és nyugdíjügyi miniszter a lépést azzal indokolta, hogy így akarják biztosítani a beáramló munkaerő stabilitását, valamint támogatni a gazdasági növekedést. A horvát kormány 2019-ben 2,9 százalékos GDP-növekedéssel számol.

Kiemelte: ugyanakkor azon is munkálkodnak, hogy teljes mértékben aktiválják a helyi munkaerőt a kormány által indított kampányprogramokkal. Horvátországban jelenleg 147 ezer munkanélkülit tartanak nyilván és valamivel több mint 20 ezer betöltetlen munkahely áll rendelkezésre. A munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére eddig 4,5 milliárd kunát (197 milliárd forint) költött a kormány - emlékeztetett a miniszter.

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő nemrég arról beszélt, hogy a kormány erőfeszítései ellenére Horvátország a "legversenyképtelenebb országok közé tartozik az úgynevezett új Európában". Figyelmeztetett az egyre növekvő munkaerőhiányra, amely szerinte a kivándorlás következménye. Mint mondta: 2051-ig Horvátország elveszíthet 1,1 millió lakost a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest, amely szerint Horvátországnak valamivel több mint 4 millió lakosa van.

"Amennyiben folytatódik a jelenlegi demográfiai trend, a munkaképes lakosság 1,8 millió főre zsugorodik: a 14 évesnél fiatalabbak száma 49,1 százalékkal, a munkaképes korú lakosság száma 36,5 százalékkal csökken, míg az idősebb népesség száma 24,4 százalékkal nő" - húzta alá.

Szakértők szerint a demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget az országban.