Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza kiemelte, hogy az MNB által 2016 októberében indított devizaswap-programból eredő likviditásállomány egy ideje kétezer milliárd forint környékén mozog.

A TD Securities várakozása szerint az MNB ezt a likviditástömeget szűkíti majd, de a cég valószínűsíti azt is, hogy a magyar jegybank a jelenlegi swap-tranzakciók közül legalább néhányat megújít.

A ház számításai szerint ugyanis, ha az MNB egyszerűen hagyná kifutni a mostani swap-állományt, a programból eredő forintlikviditás-állomány a második negyedév végéig hozzávetőleg 900 milliárd forintra csökkenne, és ez a TD Securities által vártnál nagyobb mértékű likviditás-visszavonást jelentene.

A cég londoni főközgazdásza szerint várható ugyanakkor az MNB egynapos betéti eszközéből kiszorítandó likviditástömeg csökkentése.

A monetáris tanács által az idei első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás 400-600 milliárd forint, és a TD Securities várakozása szerint a keddi kamatdöntő ülésen a testület ezt a célszintet 100-200 milliárd forinttal lejjebb viheti, ezzel is jelezve a piacnak a szigorítási folyamat elkezdését.

Paul Fage szerint ugyanakkor a tényleges likviditási kondíciókat a jövőben devizaswap-tranzakciók mérete és árazása határozza meg.

Hasonló előrejelzést adott a keddi kamatdöntő ülésen várható döntésekre a Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana.

A vezető elemző várakozása szerint a monetáris tanács a kiszorítandó forintlikviditás célsávját a jelenlegi 400-600 milliárd forintról a következő negyedévre 300-500 milliárd forintban határozza majd meg.

A Morgan Stanley főközgazdásza ugyanakkor azt is valószínűsíti, hogy a monetáris tanács nulla százalékra emeli a jelenleg mínusz 0,15 százalékos szinten álló egynapos betéti kamatot, bár a szakértő szerint az esélyek inkább az ennél kisebb emelés felé mutatnak.

Pasquale Diana szerint az MNB óvatosságának egyik oka lehet az a kilátás, hogy a divergens monetáris pályák miatt a forint esetleg gyorsabb erősödésnek indulhat az euróval szemben, mint a térségbeli társvaluták. Az elemző szerint ebből a szempontból a zloty-forint párost fontos figyelni.

A Morgan Stanley vezető londoni elemzője szerint azonban a potenciális forinterősödéssel kapcsolatos jegybanki aggályok nem annyira erősek, hogy megakadályoznák az MNB-t a normalizálási folyamat elkezdésében.
A szakértő szerint az egyértelműen emelkedő maginflációs nyomás is arra vall, hogy az MNB "elnézőbb lehet" a forinterősödés iránt, mint a múltban, legalábbis inflációkövetési szempontból.

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a keddi kamatdöntő üléstől várható intézkedéseket latolgatva szintén kiemelte az erősödő maginflációs és bérkiáramlási nyomást, hangsúlyozva, hogy az éves összevetésű bérnövekedési ütem kétszámjegyű.

Carson hangsúlyozta azt is, hogy a közvetett adóhatásoktól megszűrt éves maginflációs ütem legutóbb egy évtizede nem mért szintre, 3,2 százalékra gyorsult, átlépve egyben az MNB 3 százalékos központi célszintjét.
A Capital Economics vezető londoni közgazdásza felidézte, hogy az MNB döntéshozói részéről elhangzottak utalások a szigorítás megkezdésének lehetőségére az e szint fölé gyorsuló maginfláció esetén.

Carson várakozása ebben a helyzetben az, hogy a monetáris tanács a jelenlegi mínusz 0,15 százalékról nulla százalékra emeli a kamatfolyosó alsó szélét képező egynapos betéti kamatot.