A várható költségek fedezésére az Angela Merkel vezette koalíciós kormány mintegy 40 milliárd euró kárpótlást ígért – írta a Bloomberg.  Ebből az erőművek üzemeltetőit, az állásukat elvesztőket, valamint a dráguló áramárak ellensúlyozására a fogyasztókat támogatnák.

A szénerőművek bezárása elsősorban a keleti Szászország, Szász-Anhalt és Brandenburg, valamint a nyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományokat érinti. A térségben több ezer ember dolgozik a szénbányákban.

Az RWE, amely korábban a Mátrai Erőműben rendelkezett többségi tulajdonnal, nyolc szénerőművét  kényszerülhet bezárni.

A német energiastratégia fontos része a megújuló energiaforrások támogatása. Berlin célja, hogy 2030-ra a zöldenergia aránya a teljes termelésből 65 százalékra emelkedjen.

Ennek fontos része, hogy a lignitövezetben működő bányákat folyamatosan átállítják szél- és napenergiatároló erőművekké. Erre a 2020-as évektől kerül sor. Még nem ismert, hogy milyen tárolási technológiával működnének az erőművek.

A Fraunhofer kutatócsoportja előrejelzése szerint a szél- és napenergia-termelés növekedésével párhuzamosan az energia-tárolás iránti kereslet 2030-ra 50 gigawattra emelkedhet.

Tavaly mindössze 314 megawatt kapacitás állt rendelkezésre, főként a megújuló energiaforrások villamos áramának kiegyenlítésével. Egy gigawattnyi kapacitás 2 millió háztartás éves energiaigényét képes kielégíteni.

A technológiai kiépítésében érdeklődik a német BayWa, illetve a svéd Vattenfall  is.