A KSH adatai szerint februárban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban a januári 10,6 százalékos emelkedés után. Az év első két hónapjában 11,4 százalékkal nőttek a fizetések. A reálbérek februárban 8,7, január-februárban 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A vállalkozásoknál 11,9 százalékkal, a költségvetési intézményeknél 9,8 százalékkal nőttek a bérek - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva - tavaly februárhoz mérve.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a munkaerő iránti kereslet magas szintjével magyarázta a béremelkedés nagy lendületét. Ezt támasztja alá az is, hogy a versenyszférában az átlagbér jobban nőtt, mint a költségvetési szférában, ahol azonban az előző hónaphoz képest szintén gyorsult a béremelkedés üteme. Az életkor szerinti megosztásban leggyorsabban a 25 év alatti fiatalok bére nőtt, azoké, akik a legmobilabbak, legkönnyebben váltanak állást jobb feltételekért cserébe.

Az év egészét tekintve 10 százalékot meghaladó, sőt, a közszférában az adatokban még nem szereplő bérrendezésekkel számolva akár 12 százalékot is elérő átlagos béremelkedésre számít a Századvég szakértője, aki megjegyezte, hogy a dinamikus bérnövekedés mindaddig kitarthat, amíg a jelenlegi kiemelkedően kedvező gazdasági teljesítmény fennmarad.
Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője rámutatott, a tavalyi év átlagához képest is tovább erősödött a bérkiáramlás. Ez elsősorban a versenyszférában zajló béremelések következménye, és egyik eleme, hogy a cafeteria átalakításával annak egy részét a vállalatok már bérben fizetik ki.

A versenyszféra bérnövekedése már hét egymást követő hónapban felülmúlta az állami szféra adatát. Átlag felett nőttek a bérek a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban is, vagyis főként ott, ahol egyre akutabb a munkaerőhiány.

Az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy átlagosan csaknem 10 százalékos lehet az idei bérnövekedés, amit továbbra is főként a munkaerőhiány hajt majd.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az idei év egészére 10 százalékot némileg meghaladó bruttó bérnövekedést és 6,1 százalék körüli reálbér emelkedést vár, hozzátéve, hogy a kockázatok változatlanul felfele mutatnak. A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan erős maradhat. A munkaerőért zajló európai versenyben a magyarországi béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének 80 százalékát elérjék. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a belföldi munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna - tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a tempós béremelkedés várható volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése és a munkaerőhiány miatt.

A magasabb bérek támaszt adnak a lakossági fogyasztásnak, ezen belül a kiskereskedelemnek, de az inflációt is felfelé húzzák. A jelentős béremelkedésnek hatékonyságjavulással, a termelékenység növekedésével kell járnia, ellenkező esetben versenyhátrányba kerülnek a magyar vállalkozások.

A szakember szerint ebben az évben a bruttó és nettó kereseteknél két számjegyű lehet az emelkedés, a reálkereseteknél pedig 8-9 százalékos lehet a dinamika.