Magyarországon a munkavállalók kétharmadát a kis- és középvállalatok alkalmazzák, így nem mindegy, hogy a kabinet milyen gazdasági környezetet teremt, és milyen mértékben támogatja a magyar tulajdonú vállalkozásokat. A kormány kkv-stratégiájáról a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában beszéltek a szakértők.

Az Európai Unió forrásainak 60 százalékát a kis- és középvállalatokra fordították, a pontos összeget viszont nem lehet megbecsülni, hiszen a kormány széles körű társadalmi egyeztetéseket folytat a kis- és középvállalatok stratégiájának formálásáról –mondta Gulyás József, a Kkvház Zrt. vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy mekkora támogatást kaphattak a kkv-k.

A kormány megvizsgálja, mennyit kap vissza a pénzéért

Nemcsak Magyarországon, hanem a világ többi országában is elégedetlenek az emberek, mert a kormányuk szerintük indokolatlanul nagy mértékben támogatja az országba érkező nagyvállalatokat – hangsúlyozta Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke.

Amikor a kormány egy nemzetközi nagyvállalat magyarországi beruházásának támogatásáról dönt, akkor projektként megvizsgálja, hogy a ráfordításaiért várhatóan mennyit kap vissza, számba véve a közvetett extra bevételeket és azokat az egyéb előnyöket, amelyeket a későbbiekben élvezhet – magyarázta, majd hozzátette: ha ennek az egyenlege pozitív, akkor támogatja a beruházást.

A közvetlen előnyök közül Tálos a költségvetésbe befolyó adókat emelte ki, továbbá beszélt a cég által foglalkoztatott dolgozókról is, akik ugyancsak adót fizetnek, valamint a fizetésük egy részét a környéken költik el, így nyereséget termelve további helyi vállalkozásoknak.

Közvetve a kisebb vállalatok is részesülnek a pluszforrásból

Olyan technológiák érkeznek Magyarországra, amelyek a nagyvállalatok nélkül lehet, hogy évtizedek alatt sem jönnének létre – reagált Gulyás József.

Azért nem dönt rosszul a kormány, ha a nagyvállalatokat támogatja, mert azok beszállítói általában a kis- és középvállalatok,

azaz ezek a források közvetetten a kisebb vállalkozásokat is támogatják – hívta fel a figyelmet.

Egy nagy gyár felhúzása olyan lehetőségeket rejt magában, amikre elsőre nem is gondolna az ember: egy középvállalkozás súlyos forintmilliókért takaríthatja ki az üzemet, egy másik pedig megfőzheti a 2-3 ezer dolgozó ebédjét – mutatott rá Tálos Péter.

Mint mondta, a legsikeresebb magyar középvállalatok vagy közvetlenül egy nagyvállalat termelését segítik, vagy a termék előállítása során szolgálják ki a nagyvállalatokat.

A nagyvállalatok a kisebb cégek innovációját segítik

Innovációs katalizátorként szolgál, ha a nagy cégek behozzák a máshol létrehozott fejlesztéseket, és ezek segítségével termelnek. Ugyanakkor – hangsúlyozta Gulyás József – az a működési, gazdálkodási, technológiai kultúra, ami ezen keresztül áthatja az országot, további innovációra sarkall – mondta.

A nagyvállalatok fejlett módszerekkel való termelése az országban lévő kkv-kat is új gyártási megoldásokra kell, hogy sarkallja.

Arra nincs módja és eszköze az országnak, hogy érdemben eltérítsen hatalmas értékláncokat, globálisan is forgalmazható, keresett termékek előállítására viszont van lehetőség – reagált Tálos Péter.

Tálos kiemelte a kényszer szerepét az innovációnál, mint mondta: az ország egész területén lévő munkaerőhiány áldás is, hiszen megtanítja a vállalkozásokat kreatívan gondolkodni, hiszen sok szituációt kell megoldani a meglévő vagy a munkaerőpiacon elérhető emberekkel, ez pedig motorként működik, és versenyelőnyt lehet csiholni belőle.