Kiemelte: 2018-ban folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése, és folyamatosan csökken a készpénz aránya a lakossági pénzforgalomban. A jelentésből kiderül: 2018-ban összesen mintegy 1 milliárd 250 millió elektronikus fizetési műveletet hajtottak végre az ügyfelek. A bankkártyás fizetések száma és értéke is közel 25 százalékkal nőtt 2017-hez viszonyítva, az érintéses vásárlások számának aránya pedig meghaladta a 86 százalékot. A bankkártyás vásárlások értékének aránya a lakossági fogyasztáson belül 2018-ra a 2012-es érték közel két és félszeresére nőtt. A számlák elektronikus fizetésének aránya pedig öt év alatt csaknem megduplázódott.

Bartha Lajos kifejtette: az infrastruktúra fejlődését a fizetési kártyás elfogadói hálózat bővülése jellemezte, emellett 2018-ban az érintéses technológia is rohamosan terjedt az országban. A kiskereskedők körében is folyamatosan nő a kártyás fizetést is lehetővé tevő üzletek aránya, 2018 végén 145 ezer POS terminál üzemelt az országban.

A jegybank által felügyelt pénzügyi infrastruktúrák 2018-ban hatékonyan és biztonságosan működtek, a pénzügyi szolgáltatók működése során észlelt incidensek helyreállítási idejének növekedésével a rendszerekben a működési kockázat 2018-ban kismértékben nőtt, de emiatt az ügyfelek nem érzékelték, hogy csökkent volna a szolgáltatások színvonala - mondta az ügyvezető igazgató.

Kifejtette: tavaly a hazai pénzügyi rendszerekben az előző évhez viszonyítva három százalékkal nőtt a lebonyolított fizetések száma, a forgalom értéke pedig 11,7 százalékkal emelkedett. A forgalom az éves hazai GDP 40,6-szorosát tette ki, ami azt jelenti, hogy naponta több, mint 6 ezer milliárd forintot számoltak el, illetve egyenlítettek ki 2018-ban.

Bartha Lajos szólt arról is, hogy a bankkártyás visszaélések 2018-as növekedése az alacsony bázis miatt jelentősnek tűnik, azonban a teljes kártyás forgalomhoz viszonyítva a visszaélések mértéke az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is elhanyagolható volt mind a káresetek számát, mind az értékét tekintve. A hazai kártyás fizetési rendszer nemzetközi összehasonlításban is rendkívül biztonságos - fűzte hozzá.

Elmondta: 2018-ban a hatósági ellenőrzések során a pénzforgalmi szabálytalanságok miatt 106,1 millió forint bírságot szabtak ki, ugyanakkor a 11 vizsgált intézmény esetében azt tapasztalták, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók alapvetően megfelelően működtek. Az ellenőrzések leggyakrabban az ügyfelek tájékoztatásához, a keretszerződés módosításához és megszüntetéséhez, valamint a fizetési művelet összegének haladéktalan jóváírásához kapcsolódó jogszabályszegéseket tártak fel.

Kitért arra is, hogy miért halasztotta el a jegybank az azonnali fizetési rendszer ez év július elsejére tervezett bevezetését. Rámutatott: a jegybankban egy-két hónappal az indulás előtt azt tapasztalták, hogy a Giro Zrt. el fog készülni a fejlesztéssel, ehhez kapcsolódott az MNB hitelezési moduljának előkészítése is, és a bankok többsége is képes lett volna az elindulásra. Néhány pénzpiaci intézmény azonban nem készült el, és bár szám szerint kevesen voltak, de jelentős számú ügyfél tartozott hozzájuk.

Az indulásra rögzített új, jövő év március eleji határidő az MNB szerint tartható lesz - mondta.
Bartha Lajos kiemelte: nemzetközi összehasonlításban magas a hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költségszintje, a kisösszegű lakossági átutalások terhei a széles körben alkalmazott minimumdíjak miatt aránytalanul magasak, az értékarányos díjak a nagyobb összegű tranzakciók költségeit indokolatlan mértékben növelik meg. Ezért az MNB szerint a bankoknak érdemes lenne a szolgáltatásokat csomagban árazni, mivel egyre több olyan nemzetközi szereplő megjelenik a magyar piacon, amely nagyon olcsón vagy ingyen kínálja egyes szolgáltatásait.