A kecskeméti városházán megtartott ülésen a polgármester kifejtette: a város és a régió folyamatos és markáns ipari fejlődését alapvetően meghatározta a Mercedes-gyárban 2012-ben megindult gyártás. Gazdasági törvényszerűségnek nevezte, hogy a „hét bő esztendő után hét szűkebb következik”, de, mint mondta optimista a helyi gazdasági előrejelzések alapján.

A vállalatok visszajelzéseiből egyelőre az látszik, hogy ugyan lassul, de továbbra is megmarad a növekedés. Bár Kecskeméten is van munkanélküliség, ez azonban szektorális, ezért döntött úgy a város vezetése az elmúlt 10-15 évben, hogy az oktatásra és az oktatás teljes átalakítására kiemelt figyelmet fordít – hangsúlyozta.

Megemlítette, hogy a Kecskeméten kikísérletezett, majd a középiskolákban és az egyetemi mérnökképzésben bevezetett újszerű oktatási típusból, a duális képzésből mára országos példa és minta lett.

Elmondta, hogy 2014-től mintegy 116 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, köztük útépítésekre, víziközmű-fejlesztésre, ivóvízminőség-javító programra, a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, bölcsődék, óvodák és iskolák, illetve egyéb intézmények felújítására, az Egyetemi Campus építésére és sportfejlesztésekre.

Elengedhetetlen azonban a további infrastrukturális fejlesztés, mert az ipart ellátó, napi több száz kamion komoly környezeti terhelést jelent – fogalmazott.

Kiemelte: létrehozták a Kecskemét 4.0 elnevezésű gazdasági konzultációs platformot, a gazdasági együttműködések rendszerét vezető tanácsadó testületben és a programirányító bizottságban a vállalatok, a szakhatóságok, az oktatás vezetői és a város gazdaságfejlesztéséért felelős vezetői vesznek részt. A platform gyakorlatilag megalapozza a város fejlesztésének irányait meghatározó döntéseket.

Kecskemét 2020-ban 54,296 milliárd forintból gazdálkodik, a működési kiadásokra 35,8 milliárd forintot fordítanak, amelyhez 5,1 milliárd forint állami támogatást kapnak. A fennmaradó részt saját forrásból és a helyi iparűzési adóból teremtik elő. A Mercedes Kecskemét helyi iparűzési adójához mintegy 20 százalékkal járul hozzá.

Megemlítve a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kormányzati felvetéseket, kijelentette, az adónem nélkül az önkormányzatok gyakorlatilag működésképtelenné válnának. Érdemesnek találná megfontolni, hogy a személyi jövedelemadó egy rész újra helyben maradhasson.

Véleménye szerint ez sokkal jobban szolgálná a lakosság és a régió céljait. Kiemelte: lokálpatrióta szemléletű, mert a megtermelt jövedelemnek a helyben maradó részéből gazdálkodhat a közösség, és ezzel nem sértenének sem vállalati érdeket, sem a versenyképességet, illetve ipari környezetet és kormányzati célokat sem.

Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szemléletesnek nevezte a helyi iparűzési adóbevételek megoszlását, azt, hogy a Mercedes önmagában csak az egyötödét biztosítja a kecskeméti adóbevételeknek, és így nem került az önkormányzat kiszolgáltatott helyzetbe, másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy érzékenyen érintené Kecskemétet, ha az autógyártásban visszaesés következne be.

A kihelyezett bizottsági ülés a Mercedes-gyárban tett látogatással zárult.