Kétszámjegyű növekedést mértek a vállalati és a háztartási hitelezésben tavaly
Kétszámjegyű bővülést mértek a vállalati és a háztartási hitelezésben tavaly, a vállalati hitelállomány 14, a háztartási pedig 17 százalékkal nőtt 2019-ben – ismertette Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője, a Hitelezési folyamatok című elemzés márciusi kiadványát bemutató sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Hozzátette: a hitelezésben több szempontból csúcsév volt a tavalyi, erős hitelkereslet által vezérelt bővülés valósult meg, egészséges szerkezetben. A háztartási szegmensben 2300 milliárd forintra nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya, ami új történelmi csúcsnak számít – mondta.
Nagy Tamás közölte: éves összevetésben 1056 milliárd forinttal emelkedett a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya, ami 14 százalékos bővülés. A vállalati hitelek állományán belül a kkv-szektorban szintén 14 százalékkal nőtt a hitelezés. A vállalatok az előző évhez képest 9 százalékkal több, mintegy 2800 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket 2019-ben, ennek fele Budapesthez köthető.
Nagy Tamás szerint a kétszámjegyű hitelállomány bővülés sem fog túlfűtöttséget okozni, inkább a régiós felzárkózáshoz járulhat hozzá. A magyar GDP-arányos vállalati hitelállomány – a visegrádi országokéhoz hasonlóan – nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony, a kétszámjegyű hiteldinamika ellenére. A vállalati hitelfeltételek érdemben nem változtak, és várhatóan nem is fognak a következő időszakban. Az üzleti ingatlanok finanszírozásánál azonban óvatosak maradnak a bankok – tette hozzá. A hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet továbbra is erős lehet a következő hat hónapban. Ismertetése szerint tavaly 265 milliárd forint értékben kötöttek Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) szerződéseket a hitelintézetek a társas vállalkozásokkal, ami támogatta a kkv-hitelezés egészségesebb szerkezetét.
Kiemelte: a háztartások hitelállományának bővülése a régió kétszerese lett tavaly, az utolsó negyedévben közel 300 milliárd forinttal bővült, így érte el a 17 százalékos éves növekedést. A júliusban elindított babaváró támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvétel jelentős szerepet játszott, bár enélkül is 9 százalékot tett volna ki a hitelállomány bővülése. A bankok a következő időszakra továbbra is erős keresletre számítanak – tette hozzá. A babaváró hitelek kibocsátása tavaly a második félévben 470 milliárd forintot tett ki, jellemzően a magasabb jövedelmű, alacsony eladósodottságúak vették igénybe, ami mérsékli az állomány kockázatát – mondta. Február végéig 59 ezer babaváró szerződést kötöttek, 566 milliárd forint értékben. A szerződések több mint harmada törlesztési moratóriumban van, a folyósított összeg 35 százaléka Budapestre és Pest megyére koncentrálódott – ismertette.