Az elmúlt öt év alatt megduplázódott az elektronikus utalások száma, de ennek ellenére még mindig magas a készpénzállomány aránya Magyarországon. Ám Nyugat-Európához vagy Skandináviához hasonlóan sokkal költséghatékonyabb rendszer jött létre az azonnali fizetések bevezetésével – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vlogján Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatója.

Ezt több minden segíti. Tavaly például a bankkártyás fizetések dinamikus növekedésnek lehettünk tanúi, mintegy 25 százalékkal vásároltak többet a plasztikkal, mint egy évvel azelőtt.

A szakember kiemelte, Magyarországon nagyon alacsony a kártyás visszaélések aránya, hátulról a harmadikak vagyunk a nemzetközi ranglistán.

„Nem kell attól tartani, hogy az új rendszer működése együtt jár majd a csalások számának emelkedésével, ahogyan attól egyesek tartanak. A csalás elleni szoftverek ugyanúgy működnek a bankrendszerben, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank meg is követelte, hogy a csalás elleni rendszert a bankok fejlesszék fel a korábbi rendszerhez képest” – hangsúlyozta Patai Mihály, a jegybank alelnöke kedden az M1-en.

Nagy verseny várható

Az Európai Unió új pénzügyi szabályozása szeptembertől beengedi a piacra az új szereplőket, a fintech és a bintech vállalatokat is, amelyek szintén nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat az ügyfeleknek. Nagy verseny várható a piacon.

„Úgy becsüljük, hogy 2030-ra az elektronikus fizetések aránya Magyarországon el fogja érni az EU-átlagot, ami 40–50 százalék közé tehető” – mondta Bartha Lajos.

Minden banknak nyújtania kell olyan, bárki által igénybe vehető lakossági forint alapú számlacsomagot, amely alacsony számlavezetési díj mellett lehetővé teszi korlátlan számú átutalás indítását. Ennek megvalósítását az MNB kiemelt prioritással kezeli, és minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni fog a cél elérése érdekében.

Pluszdíjat nem számíthat fel a bank azonnali utalás címén, amely forintszámláról forintszámlára történik. Tranzakciós díjat továbbra is csak húszezer forint fölötti utalásoknál számíthatnak fel a pénzintézetek.

Ugyanakkor a tranzakciós díj szabályait nem a jegybank, hanem a jogalkotó határozza meg. Bartha Lajos az MNB sajtótájékoztatóján a hirado.hu kérdésére elmondta: az első héten kiemelt figyelmet fordít a jegybank az azonnali utalások menetére.

Percenként 9,5 millió forinttal nyitott az új alkalmazás 

Hétfőn 13,7 milliárd forint értékben több mint 97 ezer olyan átutalást végeztek a banki ügyfelek, amelyek néhány másodpercen belül teljesültek is a célszámlákon – számolt be a K&H az azonnali fizetési rendszer első napjáról. Ebből a bank ügyfelei mintegy 82 ezer alkalommal indítottak és fogadtak bankon kívüli, míg több mint 15 ezer alkalommal bankon belüli tranzakciókat.

A pénzintézetnél az első napon 2330 másodlagos azonosítót – ami lehet e-mail-cím, mobiltelefonszám, adóazonosító jel és adószám is – regisztráltak. Így az utaláshoz nem szükséges a bankszámlaszámot tudni.

„Fontos, hogy ez a megoldás csak abban az esetben működik, ha a kedvezményezett regisztrálja a bankjánál az e-mail-címét, mobilszámát vagy adóazonosító jelét” – hívta fel a figyelmet Németh László, a K&H számlavezetés és bankkártya termékmenedzsment vezetője.

„Percenként átlagosan harminc utalás ment ki, és 27 utalás futott be az azonnali fizetési rendszer első napján” – mondta. Hozzátette: részeredményekről van szó, a következő napokban, hetekben hatványozottan növekedhet az azonnali tranzakciók száma és összege.

Bankszámla helyett

Az azonnali fizetési rendszer indulásával párhuzamosan a K&H is bevezette a másodlagos azonosítókat, amelyek az eddiginél sokkal egyszerűbbé teszik az átutalásokat.

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki mostantól szeretne tízmillió forintos összeghatárig utalni egy lakossági számlára, akkor nem muszáj tudnia a kedvezményezett számlaszámát” – emelte ki Németh László.